Arcpirítónak nevezte a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott döntését Ibolya Tibor. A védelem "csörgősipkás bohócot" csinált a bíróságból - amely ahelyett, hogy kikérte volna magának ezt, még asszisztált is hozzá -, a tábla pedig mindent megkérdőjelezett, amit az ’56-os forradalomról tudunk és elfogadunk - mondta a fővárosi főügyész a Magyar Hírlapnak. Hozzátette, nem fogja hagyni, hogy a közvélemény az ügyészségen kérje számon a Biszku-per elhúzódását, mert a testület rendesen elvégezte munkáját, de a bíróság nem tett eleget kötelességének: "és ezt történelmietlen, iratellenes és végrehajthatatlan bizonyítási iránymutatásokkal leplezte". A táblabíróság több iránymutatást is előírt az új eljárást lefolytató bírói tanácsnak: az első pont szerint a MSZMP korabeli iratai önmagukban nem használhatók fel bizonyítékként, mert nem hatóság állította ki őket, így nem számítanak közokiratnak. Ezért ezekre bizonyítást kellett volna felvetni - például, hogy egy jegyzőkönyv összefoglaló-e, vagy szó szerinti leirat. Ibolya szerint ez elfogadhatatlan, mert eddig senki nem kérdőjelezte meg a levéltárban őrzött MSZMP-s dokumentumok hitelességét és azt sem, hogy ezek az állampárt akaratát, véleményét tartalmazták: "ezért ebben a körben szakértőt kirendelni teljesen fölösleges" - tette hozzá. A főügyész kifejtette, hogy a bíróság szerint nem történelmi tény az, hogy a karhatalom a Kádárral ellenséges lakosok megfélemlítésére és terrorizálására jött létre. "Fegyverhasználati szabályzata a második világháborúban a német és szovjet csapatoknak is volt, mégis háborús bűncselekmények tucatjait követték el" - emlékeztetett. A bíróság elfogultnak nevezte az ügyben közreműködő Kahler Frigyes történészt, amiről Ibolya úgy vélekedett, hogy olyan tekintélyes történész, aki a kor szakértője, és Biszkuról vagy a sortüzekről semleges vagy pozitív állásponton lenne, nem létezik. "Megmosolyogtató lenne, ha valaki azt mondaná mondjuk Budapest világháborús ostromával kapcsolatban, hogy nem rendelhetem ki szakértőként Ungváry Krisztiánt" - jegyezte meg a főügyész.
A martonvásári esetről - ahol az MTA kutatóit bántalmazták a karhatalmisták - igazságügyi orvos szakértő kirendelését rendelte el a bíróság a sértettek sérüléseinek megállapítására. Ezt a lépést Ibolya "elképesztően szakszerűtlennek" tartja, ugyanis orvos szakértőt bántalmazással kapcsolatban csak akkor lehet kirendelni, ha van orvosi látlelet a sérülésekről, vagy személyesen meg lehet vizsgálni a sértettet. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, mert a nyomozati irat szerint a sértettnek megtiltották, hogy orvoshoz menjen, a férfi pedig évekkel ezelőtt elhunyt. A problémát a bíróság is érzékelte, így elrendelték a még életben lévő szemtanúk és rokonok kihallgatását. A vallomások szerint a bántalmazás után a sértett két hétig ágynak esett, miután három órán át verték gumibottal. "Ez bőségesen elegendő ahhoz, hogy a bíróság okszerű következtetést vonjon le arra nézve, hogy súlyos testi sértés, annak kísérlete történt-e vagy sem" - mondta Ibolya majd emlékeztetett, hogy az eset még akkoriban is "kiverte a biztosítékot", ezért is indult meg az eljárás.
A bíróság azt is kimondta, hogy fel kellene kutatni a védői indítványban megjelölt tanúkat, például a salgótarjáni sortűzben szerepet játszó Ladvánszky Károly későbbi altábornagyot. Biszku védői ezt az indítványt első fokon is beterjesztették, igaz már akkor is jelezték, hogy Biszkun kívül már senki nincs az élők sorában. Ezt másodfokon megismételték újabb, egy kivételével már elhunyt tanúk felsorolásával. Ibolya szerint a bíróság hibát követett el, amikor előírta a lehetetlen indítvány végrehajtását: "Ladvánszky sem él már, és ezt a bíróság is két perc alatt kideríthette volna" - hozzátette, hogy az angolszász jogrendszerben az ilyen beterjesztést a bíróság megsértésének tekintik. A főügyész leszögezte, hogy az ügyészség már az alapeljárás során csatolta Ladvánszky tizenhárom oldalas tanúvallomását az 1994-es salgótarjáni sortűzperből - ezt okirati bizonyítékként kérték értékelni, így minden további nélkül felhasználható az eljárás során. "A vallomásából egyébként egyértelműen arra lehet következtetni, hogy Biszku tudott a sortűzről, de az ügyet a párt – ígéretével ellentétben – nem vizsgálta ki" – jegyezte meg Ibolya.
A Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése szerint a Fővárosi Törvényszéknek újra le kell folytatnia az eljárást Biszku-ügyben, mert a 2014-es elsőfokú ítélet megalapozatlan volt. Biszku ügyvédje szerint előfordulhat, hogy hamarosan egy másik ügyben is gyanúsított lesz védencéből. Az ítélőtábla döntését Novák Előd jobbikos képviselő ingerülten fogadta: "Időhúzás, szégyen!" – kiabálta, majd megjegyezte, hogy szerinte Biszku "egy napot sem fog ülni". Végül a bíróság kivezettette a teremből.
Ibolya nyilatkozatáról megkérdeztük Bócz Endre volt főügyészt, aki úgy gondolja, "manapság minden jel szerint a hatalommegosztás, mint alkotmányos elv kérdésében eltérő álláspont uralkodik, mint valaha én tanultam. Eszerint új illem érvényesül, nem érvényesek azok az illemszabályok, amelyeket valaha tanultunk. A bíróság ítélete nem vélemény kérdése, hanem ténykérdés, de a jelek szerint nincs annak jelentősége, hogy én mit tartok helyesnek így annak sem, hogy mint volt főügyész ezt nem helyeslem. Ennyit tudok mondani". Hack Péter alkotmányjogász szerint nagyon nem szerencsés, ha az ügyészség és a bíróság között ilyen vita alakul ki: "az ügyészségnek minden eszköze megvan arra, hogy a megismételt eljárásban a jogi álláspontjáról meggyőzze a bíróságot és ne a sajtóban üzengessenek egymásnak".