Az élő képzőművészeti folklór számos díjjal elismert kutatóját június 13-án, szombaton érte a halál - olvasható az MMA közleményében. Az 1929-ben született Bánszky Pál felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol 1966-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári, 1968-ban pedig művészettörténész diplomát szerzett.
1958-tól a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának főmunkatársaként dolgozott, később az intézet főosztályvezetője lett. 1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-1990 közt megyei múzeumigazgató, 1991-től pedig a kecskeméti Magyar Naiv Művészeti Múzeum igazgatója, innen vonult nyugalomba 1999-ben.
Bánszky Pál elsősorban a kortárs magyar művészek kiállításainak megrendezése és az élő képzőművészeti hagyományok megismerése terén szerzett érdemeket. Tapasztalatait, kutatásainak eredményeit kiállításokon mutatta be, majd tanulmányokba, kötetekbe foglalta. Nagy szerepe volt a rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatási területéhez.
A kutató 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2006-ban Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el, emellett Életfa-díjjal (1999), Magyar Örökség Díjjal (2009), valamint Bocskai István-díjjal (2009)is kitüntették. Bánszky Pált a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés - áll a közleményben.