Idén Jacques Perrin, az 1990-es évek óta jórészt csodálatos természetfilmekkel jelentkező francia színész, rendező és producer ihletett beszéde zárta pénteken a Zöld Hét rendezvénysorozatát. „A természet az érzelmek kiapadhatatlan forrása. Soha ne áldozzuk fel a természet védelmét a gazdasági kalkulációk oltárán” – figyelmeztetett a César-díjas dokumentumfilmes. Leanne Tough, egy 17 éves brit lány – amúgy szenvedélyes madármegfigyelő, a brit királyi madárvédelmi társaság tagja – a Zöld Hét ifjúsági fórumának egyik szereplője szintén drámaian fogalmazott. „Katasztrófa lenne, ha az EU gyengítené a természetvédelmi irányelveket” – mondta.
Carole Dieschbourg, Luxemburg környezetvédelmi minisztere a július 1-től startoló luxembourgi soros EU-elnökség nevében jobb környezetvédelmi szabályozást, szigorúbb megvalósítást szorgalmazott. A soros elnökség kulcsfontosságú időszakban, a szeptemberi New York-i fenntartható fejlődési, illetve a decemberi párizsi klímaváltozási csúcs előtt tevékenykedik, a következő hat hónapot „kihívásnak, s egyben lehetőségnek” tekintik.
A Zöld Héten a látogatók évről évre fogalmat alkothatnak róla, milyen sokat tett az Európai Unió a veszélyeztetett állatfajok védelmében, illetve a biodiverzitás, azaz a fajok sokféleségének megőrzéséért. Idén külön seregszemlén vonultatták fel az 1992-ben életre hívott, LIFE program keretében támogatott, tavaly befejezett legjobb projekteket. A legsikeresebb öt akció között szerepelt a bolgár parlagi sas (Aquila heliaca), a romániai barna medve (Ursus arctos arctos) és a magyar rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) megmentése.
Az invazív – vagyis nem őshonos, hanem tájidegen, agresszíven és nagy tömegben terjedő – fajok elleni baszk programot és 15 veszélyeztetett görög tengeri emlős védelmét is jó példaként méltatták. Az idei kiállítás egyik leglátványosabb része a spanyol Pireneusokban élő, pompás, csaknem 3 méteres szárnyfesztávú, szakállas saskeselyűk (Gypaetus barbatus) élőhelyeinek megőrzését célzó, 2018-ig futó program bemutatása volt.
Az eredmények méltatása mellett riadóztattak is: Karmelu Vella környezetvédelmi, halászati és tengerügyi biztos mutatta be a Zöld Hét nyitónapján az Európai Unió és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) közös erőfeszítésével első alkalommal elkészített „vörös listát” a veszélyeztetett európai tengeri halakról.
Az 1220 állatfaj 7,5 százaléka, a cápák és ráják mintegy 40 százaléka veszélyeztetett. Ugyancsak közzétették Brüsszelben az európai madarak új „vörös listáját”. A három éves munkával aktualizált, élőhelyeik pusztulása, a klímaváltozás és más okok miatt a madárfajok 17 százaléka veszélyeztetett, kihalás fenyeget 37 európai madarat, köztük a rojtos északi lundákat, valamint a viharmadárfélékhez tartozó sirályhojszákat.
A Zöld Hét vitáin és fórumain felszólalók visszatérően idézték a holland Frans Timmermans nyitóbeszédét, ugyanis az Európai Bizottság első alelnökének véleményéből próbálták kiolvasni, mennyire gondolja komolyan a testület az idén meghirdetett környezetvédelmi felülvizsgálatot. Timmermans utalt rá: szeretné, ha majd jövendőbeli unokái is megtapasztalhatnák Európa flórájának és faunájának gazdagságát.
Mindazonáltal leszögezte, hogy a „fitness-check”-re szükség van, mivel az ennek során górcső alá vett két direktívát, a madárvédelmi (Bird Directive) és az élőhelyvédelmi irányelvet (Habitat Directive) évtizedekkel korábban fogadták el, így rájuk fér a modernizálás. Az alelnök megnyugtatásképpen azt ígérte, a szabályozás módosítása nem jelenti azt, hogy az EU alacsonyabbra teszi a mércét.
Patricia Zurita, a BirldLife International vezetője beszédében ennek ellenére fenntartásait hangoztatta. „A direktívák újranyitása több évtizednyi kemény munkát tehet tönkre” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy inkább az lenne a fontos, hogy a világszinten is élenjáró uniós környezetvédelmi irányelveket megfelelően alkalmazzák és kikényszerítsék. Más felszólalók is úgy vélték, hogy „időpocsékolás” a független szakértők által kidolgozott, lobbiérdekek által nem befolyásolt környezetvédelmi irányelvek esetleges újraírása.
„Megfelel-e a céljának az uniós jogi szabályozás?” – tették fel a kérdést egy másik panelbeszélgetésen, melynek moderátora a volt környezetvédelmi EU-biztos, a korábbi Zöld Hét rendezvények motorja, a szlovén Janez Potocznik volt. Elsa Nickel, a német környezetvédelmi minisztérium illetékese felszólalásában határozott igennel felelt, úgy vélte, a természetvédelmi jogszabályok kulcsfontosságúak az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiájának megvalósításához.
„Ha az EU alacsonyabbra teszi a mércét, saját hitelességét, eddigi sikereit teszi kockára” – mutatott rá Nickel. A finn Pekka Personen viszont időszerűnek tartja a direktívák felülvizsgálatát. A COPA-COGECA, az európai agrártermelők érdekvédelmi képviseletének főtitkára szerint nem normális állapot, ha egy termelőnek - bírságoktól tartva - rettegnie kell amiatt, ha védett madarak, állatok telepednek meg a földjén.
A farmerek, erdőtulajdonosok bevonása nélkül nem lehet elérni a célokat, figyelmeztetett. Dimitrisz Dimopoulos, a görög Piraeus bank 2009-ben létrehozott zöld részlegének vezetője szerint nem az uniós törvényekkel van a baj, hanem a végrehajtással. Becslései szerint 2050-ig 2-6 ezer milliárd eurós üzleti lehetőség van a „zöld” gazdaságban, s bankja nem akar ebből kimaradni.
Riadólánc a természetért
Több mint száz nem kormányzati szervezet indította útjára a „Riadólánc a természetért” online peticiót, amelyet három hét alatt már csaknem 200 ezren küldtek el a bizottsághoz, s még további négy hétig lehet csatlakozni. Az aláírók arra kérik az unió vezetőit, hogy ne gyengítsék az alapvető fontosságú természetvédelmi törvényeket. Csupán a Zöld Hét három napja alatt 160 ezerről 190 ezer fölé ugrott a támogatók száma, s ezt a brüsszeli viták során rendre nagy tapssal fogadták. A petícióhoz Magyarországról is lehet csatlakozni a www.naturealert.eu/hu honlapon.
2015-ben a félmilliós Bristol Európa zöld fővárosa. A brit város büszke történelmére (1542-ben nyilvánították várossá), s éppoly büszke a jelenkor eredményeire is. Pénzügyi és technológiai központként tartják nyilván, közben azonban megmaradt nagyon is élhető településnek. Az egyik legjobb gazdasági teljesítményt nyújtó, egyben legzöldebb város Nagy-Britanniában. George Ferguson, Bristol független polgármestere kiemelte: náluk található az Egyesült Királyság legrégebbi városi parkja, 1635-ben hozták létre.
„Szerencsés a városunk, a természet alakította ki, a harmada eleve víz és zöldterület” – mondta el Brüsszelben. Mintegy száz természetvédelmi területet tartanak számon, előrehaladtak a belsővárosi rehabilitációval, az energiatakarékossággal. Szerinte a titok nyitja, hogy motiválttá tudták tenni a lakosságot, a vállalkozásokat, az egyetemeket, összefogásukkal értek el nagy előrehaladást. „Nem arról nehéz meggyőzni az embereket, hogy a környezettudatos fejlesztés jó, hanem arról, hogy változtassanak megszokott életükön” – mondta.
Mintegy 800 vállalkozás vesz részt zöld partnerségi programokban, a lakosság legalább 20 százalékát sikerült aktivizálni. Még a kerékpározók száma is megduplázódott, noha a hegyes-dombos vidéken ez nem túl könnyű – mondta el Ferguson. A polgármester terve, hogy minden Bristolban született gyerek ültessen el egy fát. Kezdeményezését globális mozgalommá szeretné tenni. Tavaly egyébként Koppenhágát választották Európa zöld fővárosává, jövőre pedig – 16 pályázó közül az első helyre kerülve – a szlovéniai főváros, Ljubljana veszi át a stafétabotot.