Szerinte nem tapasztalható jelentős elmozdulás a tárgyalásokon. Bár vannak előrelépések, ezeket azonban nem tartja elegendőnek. Úgy vélte, egyetlen kérdésben sem „jutottak elég messzire”, pedig az idő nagyon szorít. „Nem cél az, hogy félúton találkozzunk” – emelte ki az Eurogrop vezetője.
Előzőleg a görög kormány bejelentette, 46 oldalas reformtervet tett le a hitelezők asztalára. Szintén kedden készült el az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, valamint Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata. Kiderült ugyanakkor, hogy az egyik legfontosabb kérdésben, a nyugdíjreform kapcsán továbbra sem közeledtek az álláspontok. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök nem hajlandó csökkenteni az öregségi járulék összegét, s nem kívánja felemelni a nyudíjkorhatárt.
Megállapodás nincs, s semmi biztosíték sincs arra, hogy lesz is. A hitelezők azon kérdésre, felkészültek-e arra, hogy mégsem lesz megállapodás, illetve készítenek-e B tervet, igennel válaszoltak.
Az idegek harca tehát folytatódik. De örök időkig nem tarthat. Csak júniusban Athénnak több milliárd eurót kell visszafizetnie az IMF-nek, illetve az Európai Központi Banknak (EKB). Ennek nagy része államkölcsön, amit új hitelek felvételével még viszonylag könnyen kiegyenlíthet.
A visszafizetéssel kapcsolatos gondok elsősorban azoknál a hiteleknél jelentkezhetnek, amelyekkel az IMF-nek tartozik az ország. Az eső részlet már június 5-én esedékessé válik. 300 millió euróról van szó, a kormány illetékesei ugyanakkor már jelezték, hogy a pénzt elő tudják teremteni. Csakhogy június folyamán összesen körülbelül 1,6 milliárd euró visszafizetése válik esedékessé az IMF számára. Ennyi pénz biztosan messze nincs az államkasszában. Ezt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is elismerte a CNN-nek adott interjújában, s mint fogalmazott külsősegítség nélkül nem tudják kielégíteni a hitelezők igényeit.
Mi történne, ha Athén nem fizetne határidőre a valutaalapnak? Azonnali csőddel ez esetben sem kell számolnia, mert 30 napos haladékot kap az IMF-től. Nem Görögország lenne az első, amely élne ezzel a lehetőséggel, ám ne feledjük, euróövezeti országról van szó, így a késésnek lehetnek hatásai a világgazdaságra.
A kérdés az, hogy az említett harminc napon belül hogyan juthat pénzhez az ország. Erre csak úgy lenne lehetősége, hogy megállapodjék a hitelezőkkel. Mindezeket számba véve tehát júniusban ugyan még nem kellene csődöt jelentenie Athénnak a megállapodás elmaradása esetén, de ha júliusban sem történne előrelépés, akkor ebben a hónapban már lehúzhatnák a rolót.
Ha megszületne az egyezség, a görögök megkapnák a második mentőcsomagból megmaradt, még át nem utalt 7,2 milliárd dollárt.