Szakértők szerint ez kulcsfontosságú lépés a két ország viszonyának normalizálása felé, Havanna ugyanis ehhez a feltételhez kötötte a nagykövetségek kölcsönös újranyitását. A kommunista vezetésű szigetország 1982-ben került fel a feketelistára, a hasonló politikai irányultságú afrikai és latin-amerikai gerillák kiképzése és felfegyverzése miatt.
John Kerry amerikai külügyminiszter 45 nappal azt követően írta alá a vonatkozó utasítást, hogy a kormány értesítette a kongresszust a Kubával kapcsolatos szándékáról. A külügyi dokumentum szerint Kuba már nem felel meg ugyan a terrorizmust támogató országokra vonatkozó kritériumoknak, de Washingtont továbbra is aggodalommal tölti el Havanna politikai lépéseinek egy széles skálája, azokkal nem ért egyet, de ezek kívül esnek az említett ismérveken.
A két ország diplomatái eddig négy alkalommal folytattak megbeszélést a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról, azt követően, hogy decemberben Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök bejelentette a kapcsolatok normalizálásának szándékát. A legmagasabb szintű diplomáciai képviseletek újraindításának időpontjában a múlt heti bejelentés szerint még nem állapodtak meg.
Amerikai sajtóértesülések szerint Washington azt szeretné, ha diplomatái előzetes engedélykérés nélkül, szabadon mozoghatnának Kubában, és azzal találkozhatnának, akivel csak szeretnének, valamint ha a helyi hatóságok nem zaklatnák azokat, akik felkeresik az Egyesült Államok nagykövetségét. Havanna ebben a kommunista rendszer destabilizálására irányuló kísérletet lát.
Kuba lekerülése az Egyesült Államoknak a terrorizmust támogató országokról összeállított listájáról Havanna számára várhatóan a pénzügyi szankciók enyhülésével jár majd. A kommunista vezetésű karibi szigetország elleni gazdasági embargó teljes körű feloldása azonban az ellenzéki, republikánus többségű kongresszus hatáskörébe tartozik.