Csak az elmúlt hónapban 5,6 milliárd eurót vettek ki a pénzintézetekből. Ha a csökkenés májusban is hasonló ütemű volt, ami igen valószínű, a helyzet minden korábbinál drámaibb. Különösen felgyorsult a betétek kivétele azután, hogy januárban Alekszisz Ciprasz baloldali radikális kormánya került hatalomra. Ezért rendre az Európai Központi Banknak (EKB) kellett a görög pénzintézetek segítségére sietni.
A helyzet azonban csak rosszabbodik. A GDP a taavalyi emelkedés után ismét csökkent, az első negyedévben 0,2 százalékkal. Aligha javítja Athén esélyeit Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének azon kijelentése, amely szerint van esély a grexitre,azaz Görögországnak az eurózónából való kiesésére. Ezt a Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelentette ki.
Janisz Varufakisz pénzügyminiszter a Vima FM-nek adott interjújában olyan mondatok hangzottak el, amelyek aligha nyerik el a hitelezők, s kivált Berlin tetszését. Elmondása szerint ugyanis hazája olyan megállapodásra törekszik, amely az adósságleírást is magában foglalja. Kizárt azonban, hogy a hitelezők engednének ebben a kérdésben annál is inkább, mert még az új görög kormánnyal való tárgyalások megkezdése előtt kikötötték, hogy ez tabutéma. Ha Varufakisz kijelentése igaz, akkor lénygében nincs esély a megállapodásra.
Michel Sapin francia pénzügyminiszter azt közölte, „napokon, vagy heteken belül” megállapodásra van szükség a hitelezők és Athén között. Jegyezzük meg, hogy ezzel azért olyan sok újdonságot nem mondott. Honfitársa, Pierre Moscovici uniós biztos azt közölte, az Európai Bizottság eltökélt abban, hogy Athént az euróövezetben tartsa.