A kormányfő ismertette: Magyarország két javaslatot tett a tanácskozáson, amelyek közül egyik az ukránok és a grúzok vízummentes beutazása volt az Európai Unióba. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet - szögezte le, hozzátéve: a többség azonban ezt ellenezte. Azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár szerint a kérdés akár az év végéig megoldódhat, Orbán Viktor úgy felelt: ezt most kellett volna megoldani, így mindez "a be nem látható jövőbe tolódott".
Beszámolt arról a magyar javaslatról is, amely szerint Azerbajdzsánt a többi keleti partnerségbe bekapcsolódott országtól külön kellene kezelni, hogy minél hamarabb létrejöhessen egy stratégiai megállapodás a gyors energetikai együttműködés érdekében. Orbán Viktor kulcsországnak nevezte Azerbajdzsánt, mert, mint mondta Oroszországon kívüli területekről Európába gázt belátható időn belül csak innen lehetne szállítani.
A David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásáról a kormányfő úgy számolt be: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az Európai Unióban. Ezek közé sorolta a jóléti rendszerrel való visszaélés, a migráció megfékezése vagy a túlszabályozottság kérdéseit. Rugalmasabb uniót szeretnének - ismertette Orbán Viktor, amelyet a magyar miniszterelnök ésszerűnek ítélt.
A kormányfő a csúcstalálkozó egészét értékelve azt mondta: minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy az unió leküzdje problémáit, a lassú gazdasági növekedést és a romló versenyképességet. A keleti partnerség jó eszköz lehet erre, ugyanakkor úgy fogalmazott: "talán kicsit bátrabbak is lehettünk volna a mai napon, én fél szívvel mondom azt, hogy sikeres volt a mai megbeszélés".
Az uniós tagországok a keleti partnerségi programban részt vevő országokkal - Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldovával és a háborús konfliktus sújtotta Ukrajnával - tanácskoztak a kapcsolatok fejlesztéséről a lett nemzeti könyvtár épületében.
