A meghökkentő az volt a vesztes számára, hogy az MNB a Századvég 1,8 milliárdos ajánlatát fogadta el, az ő 1,12 milliárdos ajánlatukkal szemben. A Kopint-Tárki vitarendezési kérelmet nyújtott be, az "ellenfél" pályázatának megtekintése után azt közölte honlapján, hogy a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az MNB által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek. Az MNB a válaszában visszautasította a Kopint-Tárki valamennyi vitakérdését, amelyekből a Kopint-Tárki a honlapján kiemelt néhányat. Például a Századvég által felhasznált források idejére vonatkozó kérdésre azt válaszolta a jegybank, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában, és ez rendben is van, mivel az "Ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség".
Több hasonló választ kapott közvetlenül a jegybanktól a Kopint-Tárki is, mire válaszul a honlapján azt írta: "Ezek után már csak remélni lehet, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja. Amennyiben ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának a jegybank monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk."
Az LMP feljelentést tesz hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával, a párt szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bank közbeszerzésen „elképesztő indokokkal a Fidesz-közeli Századvég”, vetélytársánál 700 millió forinttal drágább pályázatát hozták ki nyertesnek - közölte tegnap az LMP közleményében.