Frans Timmermans, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény első alelnöke ismertette az elgondolásokat. Ezek értelmében az egyes uniós tagállamokra megállapított, százalékarányban kifejezett kvóta alapján osztanák el az uniós menedékjogot jogszerűen igénylőket. Ezzel azon országok terheit igyekeznek enyhíteni, amelyekbe aránytalanul sok menekült érkezik. A brüsszeli bizottság emellett 20 ezer rászorulót - alapvetően a súlyos konfliktusok övezetéből - be is akar juttatni az unióba, hasonló kvótarendszer alapján elosztva őket a tagállamok közt, mint a már az EU-ba érkezett menekülteket.
Timmermans - aki holland szociáldemokrata politikus - elismerte, hogy a bizottsági javaslatok már most vitákat váltanak ki a tagállamok között."Az azonban elfogadhatatlan, hogy egyfelől azt mondják, igen, meg kell menteni őket (a menekülteket) a vízbe fúlástól, másfelől azonban azt is mondják, hogy ne hozzák ide őket" - hangsúlyozta a bizottsági első alelnök.
A vitában Manfred Weber, a jobbközép irányzatú néppárti EP-frakció bajor vezetője arról beszélt, hogy csak európai összefogással lehet választ adni a migrációs kihívásokra. A néppárti frakció - mondta - üdvözli az Európai Bizottság által javasolt szolidaritási mechanizmust, amelyet azonban még gondosan ki kell alakítani. Biztosítani kell azt is - tette hozzá Weber -, hogy azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra, visszajuttassák hazájukba.
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció belga elnöke, volt miniszterelnök szintén támogatólag szólt a bizottsági javaslatokról, és mélységesen csalódást keltőnek minősítette Franciaország és Spanyolország ezzel kapcsolatos elutasító álláspontját.
"A migrációs válság nem olasz vagy máltai probléma, hanem európai probléma" - jelentette ki Verhofstadt.
Niedermüller Péter, a szocialista EP-frakcióban politizáló DK-s EP-képviselő hozzászólásában a közös európai menekült- és bevándorlási politika kialakítása felé vezető út fontos lépésének minősítette a bizottsági javaslatokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós testület nem csupán a menekültek tagállamok közötti elosztását kezdeményezi, hanem azt is, hogy nyújtsanak pénzügyi és szakmai segítséget azoknak az országoknak, ahova a menekültek érkeznek."Az integrációnak vannak közéleti feltételei is. Minden olyan nyilatkozat, akció, ami hangulatot kelt a migránsokkal szemben, különösen, ha a felelős vezetőktől származik, csak mérgezi a légkört, árt Európának és minden tagállamnak" - fogalmazott Niedermüller.
Jávor Benedek, a zöldek frakciójában politizáló PM-es EP-képviselő írásbeli állásfoglalást nyújtott be a vitához. Ebben egyfelől hangoztatta: azoknak, akiket hazájukban üldöznek, menekült jogállást kell adni, függetlenül az érintett személy gazdasági helyzetétől. Szerinte ez szolidaritási kérdés, amiben "sem az EU-nak, sem a tagállamoknak nincsen választási lehetősége".
Másfelől - fejtette ki Jávor - az Európai Unió és annak tagállamai eldönthetik, hogy a legális bevándorlást harmadik országokból az EU-ba engedik-e, vagy sem. Erre a kérdésre Európában "közösen, felelősségteljesen, a tényekre alapozva, és nem a polgárok félelmeire és előítéleteire építve kell megoldásokat találnunk" - írta állásfoglalásában a képviselő.