Lázár János szokásos csütörtöki tájékoztatóján jelentette be, nem kizárt, hogy mégsem mentesülnek a reklámadó alól a legkisebb cégek, az EB ugyanis nem tartja elfogadhatónak, hogy a százmillió forintos bevétel alatt nulla százalék legyen az adó mértéke. Az 5,3 százalékos adó mértéke megfelel Brüsszelnek, és véleményük szerint ez mindenki számára megfizethető. A közteher sokak szerint viszont elbocsátásokhoz és áremelésekhez vezethet a kereskedelemben is, miközben a médiavállalkozások piacát teljes egészében átrendezheti.
A reklámadó ki is került a törvénycsomagból, erről Tállai András,a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt az M1-en. Kiderült, hogy az adóról az egyeztetések lezárását követően külön javaslatot nyújtanak majd be a parlamentnek. A reklámadóból jövőre 10,9 milliárd forintot vár a kormány a költségvetési javaslat szerint, jóval többet az idénre tervezettnél.
Lassult a digitális hirdetési piac
Lassult az első negyedévben a digitális hirdetési piac növekedése - áll az iparág legfontosabb szereplőit összefogó Interactive Advertising Bureau (IAB) pénteki közleményében. Az adatsor szerint az év első három hónapjában 4,9 százalékkal haladták meg az online reklámbevételek az egy évvel korábbit, míg 2014 első negyedének végén még 17,2 százalék volt ez a mutató.
A tavalyi második negyedévben 13,7, a harmadikban 12,3, míg a negyedikben 7,5 százalékos volt a bővülés az előző esztendő azonos időszakához képest. Rónai Balázs, IAB Hungary médiaszekció vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a növekedés motorja továbbra is a szegmens átlagának többszörösével bővülő mobil-, és az ennél jóval visszafogottabban teret nyerő webes hirdetés volt.
Az elemzés szerint a távközlési, az élelmiszer, gyógyszer és turizmus szektorokba tartozó online hirdetések messze az átlag feletti bővülést hoztak, a pénzintézetek, a kereskedelmi hirdetők, és az apróhirdetések alulteljesítettek, sőt visszaestek.
