Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a nagy nemzetközi intézmények, valamint a piaci elemzők is. A miniszter kijelentette: olyan költségvetést készítenek elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait - magyarázta.
Mint mondta, "meglepetésszámokat" produkált a magyar gazdaság, sokkal jobb eredményeket, mint amire bárki számított. Ismertetése szerint az IMF több dokumentumban is foglalkozott a magyar gazdasággal, és várakozásokhoz képest magasabb gazdasági növekedés mellett úgy látja: a folyó fizetési mérleg többlete 2 százalék helyett 4,8 százalék lesz, míg az államháztartási hiány a vártnál kisebb lesz, a lakossági fogyasztás mértéke pedig 2,6 százalékkal nő idén.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság jó pályán van. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Varga Mihály elmondta, az EB tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, négytized százalékkal 2,8 százalékkal javította a várakozásokat. Az EB szerint a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, és jelentése szerint annak fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet - tette hozzá. A miniszter szerint a bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató idén 7 százalékra süllyedhet, jövőre a 6 százalékos tartományba kerülhet. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a magyar kormány várakozásaival - mutatott rá.
Varga Mihály azt mondta, míg az EB-nek 2005-ben figyelmeztetni kellett a magyar kormányt, hogy ne manipulálja a gazdasági adatokat, most az EB és az IMF jelentése is a kormány számait veszi alapul. A politikus felidézte azokat az ellenzéki véleményeket is, amelyek szerinte azt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy.
Rogán Antal a magyar gazdaságról azt mondta, máshol is vannak uniós források, de a növekedés mégis alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha a növekedésből befolyó összeget az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót, de ha adót csökkentenek, az négymillió dolgozó embernek jó - hangsúlyozta.
MSZP: bóvlikategóriában az ország
Burány Sándor (MSZP) azt tette szóvá, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem beszélt arról, a hitelminősítők továbbra is bóvlikategóriában tartják Magyarországot. Beszélt arról is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a vállalkozói kedv, és itt szűnt meg a legtöbb kis- és közepesvállalkozás.
Az MSZP-s politikus szerint az adósságállomány csökkentésében sem annyira sikeres a kormány, érdemben nem csökkent az adósságállomány, és erre a Költségvetési Tanács is felhívta figyelmet. Azt is hiányolta, a miniszter nem beszélt arról, hogy terjed a dolgozói szegénység a kormány adópolitikája miatt.
LMP: szemfényvesztés, amiről Varga beszélt
Schiffer András (LMP) szemfényvesztésnek nevezte a miniszter szavait, szerinte ugyanis a magyar gazdaság tavaly két okból növekedett: egyrészt a multinacionális cégek húzták, másrészt "kiszórták" az uniós fejlesztési forrásokat. Úgy növekedett a gazdaság, hogy a termelő tőke nem nőtt - hangoztatta. Hozzátette: az EU-ban Magyarország valószínűleg rekorder az adónemek tekintetében.
Schiffer a plenáris ülésen szemfényvesztésnek nevezte Varga Mihály gazdasági növekedéséről szóló beszédét. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az LMP-s frakcióvezető szerint beszélni kellene arról, hogy a közszférában dolgozók egyharmada dolgozói szegénységben él, szétszakadt a magyar társadalom, és az elmúlt években csupán 40 ezer piaci munkahely jött létre. Közölte, Magyarország akkor fog felemelkedni ha nem az összeszerelő munkán alapuló globális termelés hazája lesz, hanem a helyi gazdaságot segíti a gazdaságpolitika.
Jobbik: mese a robogó gazdaságról
Z. Kárpát Dániel szerint ha igaz lenne a robogó gazdaságról szóló mese, akkor nem lenne 20 ezer forint a különbség a létminimum és a minimálbér között, és akkor nem lehetne a munkavállalók kizsákmányolásáról sem beszélni. Az LMP-s felszólalóhoz hasonlóan a jobbikos képviselő is alapvető problémának látta "Magyarország összeszerelő üzem státusát". Szerinte ha a növekedésből a kivonnák a multicégek teljesítményét, akkor láthatóvá válna, hogy a magyar nemzetgazdaság önálló teljesítménye nem elégséges ahhoz, hogy saját lábain megálljon.
Egészségügy: a várólisták csökkentése csak pénzkérdés
Tukacs István (MSZP) bírálta, hogy a szakdolgozók és orvosok elvándorlása nem áll meg, s ahelyett, hogy megszűnne a hálapénz, törvényes lesz. Értékelése szerint ha a várólisták csökkentése csak pénzkérdés, akkor többet kellett volna fordítani rá. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy egy egyszerű diagnosztikai vizsgálatra is hónapokat kell várni, s súlyos tévedésnek nevezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése javít az egészségügyi dolgozók helyzetén. Azt mondta: hosszú távra kell megállapodni az érintettekkel.
Devizahitelek: tényleges megoldás kell!
Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a devizahitelek forintosítása elviselhetetlen terhet jelent a családoknak, az elszámoló levelek szerint sokat 2,5-3-szorosát fizetik vissza a felvett összegnek. Ők többnyire alacsony jövedelmű emberek, akik nem tudtak végtörleszteni - jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy a jelzáloghitel akkor is fennmaradhat, ha a zálogtárgyat elveszíti az adós, és szólt arról is, hogy megtiltották volna a faktorálást. Értékelése szerint csak a jegybank járt jól.
Az interpellációk sorát kezdő Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy a devizahitelesek ezekben a napokban kapták kézhez az elszámolásról szóló tájékoztatót, amelyet gyakran felháborodás kísért. Sokan nem értik, hogy hogyan jöttek ki a velük közölt számok, de az még inkább magyarázatra szorult, hogy a hitelesek még az elszámolás után is nagyon sok pénzzel tartoznak bankjuknak.
A politikus azt mondta, a kormányzat felkorbácsolta a várakozásokat, egy felelőtlen kommunikációs kampánnyal, amelyben a törlesztőrészletek 20-30 százalékos mérséklődését ígérték, de ennek a fele sem igaz. A politikus azt is kijelentette, az elszámolásokból látszik, hogy a devizahiteleseket 2010-ben a jelenlegi kormánypártok "tették lejtőre". Tervezi-e a kormány, hogy érdemi megoldást kínáljon a devizahiteleseknek vagy sorsukra hagyja őket? - kérdezte.
"Kizsigerelik" az embereket
Sneider Tamás (Jobbik) arról számolt be, hogy több 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után. Az ellenzéki politikus több levelet ismertetett, amelyek szerinte arról tanúskodnak, hogy "kizsigerelik" az embereket a munkáltatók. Kifogásolta, hogy a kormánypártok nem kezelik megfelelően a kérdést, ezért nyugdíjreformot sürgetett.
Elkerülhető a halálbüntetés
Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a társadalomra rendkívül veszélyes elkövetőket ma börtönbe zárják, míg volt, amikor ez a fajta elkülönítés lehetetlen volt a történelemben és éltek a halálbüntetéssel. Kijelentette: a 21. század Magyarországában olyan büntetés-végrehajtási eszközök vannak, amelyekkel ártalmatlanná lehet tenni az elkövetőket anélkül, hogy megfosztanák őket életüktől.
Rig Lajos letette esküjét
Letette képviselői esküjét Rig Lajos (Jobbik), az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese. Az Országgyűlési képviselők létszáma ezzel 199-re nőtt. Ezután mentelmi ügyekben döntött a parlament. Az Országgyűlés nem függesztette fel Hende Csaba (Fidesz) honvédelmi miniszter mentelmi jogát, akit a DK politikusa, Vadai Ágnes (független) jelentett fel rágalmazás miatt. Ugyanígy nem függesztették fel Vadai Ágnesét sem, akivel szemben szintén rágalmazás miatt fordult bírósághoz Bozó Zoltán, a kormánypártok tavalyi szentesi polgármesterjelöltje.
A jobbikos Rig Lajos, az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Máthé Zoltán
