A vitában az Együtt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna azt mondta, az Országgyűlés csak a károsultak kárpótlásával foglalkozott, ezért szükséges, hogy egy paritásos bizottság vizsgálja, hová lettek az eltűnt 100 milliárdok, hol hibázhatott a pénzügyi felügyelet és az ügyészség megfelelően járt-e el. Az ellenzéki politikus a költségvetési bizottság vonatkozó albizottságát alkalmatlannak minősítette a feladatra.
Budai Gyula, a bizottság fideszes alelnöke szerint a parlament korábban elfogadta, hogy nem állítható fel vizsgálóbizottság olyan ügyben, amiben büntetőeljárás folyik, ezért okafogyottá vált a kezdeményezés. A nyomozóhatóság feladata, hogy felderítse a csalást, hűtlen kezelést - jelentette ki. A szintén fideszes Vas Imre koncepciózusnak minősítette, hogy a vizsgálóbizottság csak kormánypárti felelősséget vizsgált volna, és úgy értékelte, hogy a felvetett kérdések azonnali kérdések, interpellációk formájában tisztázhatók.
Az MSZP-s Teleki László azt a véleményét hangoztatta, hogy a vizsgálat visszaadná a pénzügyi rendszerbe vetett társadalmi hitet. Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt: a jogszabályi környezet és a felügyelet hiányosságainak feltárása a Fidesznek is érdeke. Mindkét parlamenti vizsgálóbizottság tárgysorozatba vételét 4 igen és 7 nem szavazattal utasították el.
Az LMP március végén egyébként olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely a tőkepiaci törvény hatályba lépésétől, vagyis 1997-től vizsgálná, hogy a brókercégek és a politika összefonódása, illetve a jogszabályi környezet hogyan veszélyeztette a kisbefektetők pénzét. Vagyis nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a testület csak kormánypárti felelősséget, és pláne: jelenlegi kormány felelősséget vizsgált volna. Olyannyira nem, hogy Schiffer András a párt társelnöke akkor sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az LMP vizsgálná a jelenlegi botrányok mellett például a Baumag-ügyet, de azt is, amikor 2009-ben a Bajnai-kormány kezességet vállalt a Quaestor befektetéseiért.
Az MSZP nem vesz részt a jegybanki törvény módosításáról szóló egyeztetésen
A szocialisták nem vesznek részt azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet a Fidesz kezdeményezett a jegybanki törvényt is módosító, kétharmados támogatást igénylő javaslatról. Ezt Józsa István, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője jelentette be. Indoklása szerint az MSZP nem kíván asszisztálni a Fidesz kísérletéhez, amely ellehetetleníti, hogy a brókerbotrány károsultjai kártérítési igényt nyújtsanak be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB). A szocialista politikus azt mondta, az elégtelen felügyeleti tevékenység miatt az MNB-t súlyos felelősség terheli. Józsa István megismételte pártja álláspontját: távoznia kell Matolcsy György jegybankelnöknek. Azt is jelezte: az MSZP-nek úgy tűnik, mintha a kormány "falazna a brókerbotrány résztvevőinek" - fogalmazott.
Közben előkerült Orgován Béla
Megtalálták Orgován Bélát, a közmunkásból a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatójává előlépett férfit - írja az Origo. A büntetett előéletű tápiósági lakos a brókerbotrány kirobbanása után lett a pénzügyi cég első embere. Hónapok óta bujkált a sajtó elől, még senkinek sem nyilatkozott. A közmunkás azután vállalta el a posztot, hogy a Quaestor 150 milliárd értékben adott ki hamis kötvényeket, a cég vezetője, Tarsoly Csaba és felesége előzetes letartóztatásba került. A brókerbotrány egyik bizarr szereplőjévé vált férfit a C-pont vagy az egykori Célpont stábja találta meg. A Hír Televízióból távozó műsor a Napi Gazdaság online-on folytatja oknyomozó pályafutását.
