Amikor három éve közjogi méltóságok, úgynevezett „nagy emberek” pojácáskodtak Nyirő József hamvai körül, már az is gyomorforgató volt. Rá egy hónapra a méltán népszerű Németh Szilárd – akkor még nem rezsibiztos – csepeli polgármester, az irodalom hatalmas barátja, a kultúra bőkezű istápja Nyirő estet szervezett a Radnóti Művelődési Házban. Megérezte nyilván a jobbról fújó keleti szelet. (Emeljünk hangerőt: a nyilas parlamenti képviselő-íróról, az 1944-ben zsidó származása miatt meggyilkolt költőről elnevezett intézményben emlékeztek meg.)
Akkor azt hittem, valóban nincsen lejjebb. De persze mindig van lejjebb, mert láthatóan erre tartjuk – de milyen jól! - ezt a garnitúrát!
Az ocsmányság bűnébe most az Újszínház esett. Vagyis nem esett: menetelt, alakzatban, bakancsban, jelszavakkal, szépen, orca nélkül, nyakig a fekáliában.
„Különleges és formabontó zenés irodalmi estre kerül sor április 27–én hétfőn este fél 8–tól a Bubik Stúdióban: Radnóti Miklós és Wass Albert megzenésített költeményeiből”- adták hírül. „Az üldözöttek" című zenés esten kiderül, milyen közös vonások, találkozási pontok lelhetők fel a két kiemelkedő tehetségű és talán legnagyobb hatású irodalmár művészetében (…) „a társulat úttörő vállalkozásba fogott a két emblematikus és tragikus sorsú magyar költő verseinek megzenésítésével”.
Nincsenek szavak…