A politikus a londoni székhelyű EBA-tól arra szeretne választ kapni, hogy a Buda-Cash-botrány ügyében az érintett pénzintézetek, a DRB-bankcsoport tagjai megfeleltek-e a feltételeknek, hogy takarékszövetkezetből bankká alakíthassák őket, és azt az MNB megfelelően ellenőrizte-e. Az ESMA-nál pedig Ujhelyi aziránt érdeklődik, hogy milyen fogyasztóvédelmi előírásoknak kellene, illetve kellett volna megfelelniük az ügyfeleiket megkárosító brókercégeknek, és ezek ellenőrzése megfelelő volt-e az elmúlt időszakban.
Az MSZP alelnöke úgy véli, hogy a kormány, a politikai felelősök mintha el szeretnék kenni a kérdést, hogy miként fordulhatott elő, hogy ezek a "bűnös folyamatok" zajlottak Magyarországon. A politikus emlékeztetett, hogy a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2013 októberében olvadt be a jegybankba, nem sokkal korábban pedig még nyilvántartási szabálytalanságokat találtak a Quaestornál, és a céget rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezték.
"Nem tudjuk, hogy mi történt ezek után" - fogalmazott Ujhelyi, aki arra is emlékeztetett, hogy a PSZÁF szerinte már 2010-ben szabálytalanságot talált a cégnél, de a jegybank nemrég mégis 70 milliárd forintos fedezetlen kötvénykibocsátást hagyott jóvá. "Ezért valakinek valahol egyszer végre szembe kell azzal néznie, hogy a büntetőjogi felelősségen kívül a magyar állami szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, konkrétan a Matolcsy György, Orbán Viktor jobbkeze számára elkészített új, nagy MNB-nél és PSZÁF-nál valami nagyon nem működött rendjén" - vélekedett a képviselő. Ujhelyi szerint a felelősség vagy magát Matolcsy György jegybankelnököt, vagy azt terheli ebben a kérdésben, aki lehetővé tette ennek az intézménynek a létrejöttét.
Ujhelyi István felszólította a kormányt, hogy nevezze meg a felügyeleti rendszer felelőseit, valamint vonja le a személyi és intézményi következtetéseket.