Aligha hoz érdemi fordulatot a romák elleni rasszista támadássorozat máig megválaszolatlan kérdéseinek felderítésében a ma induló másodfokú eljárás. A Fővárosi Ítélőtábla egyelőre öt tárgyalási napot tűzött ki májusig, amikor akár jogerős ítéletet is hozhat A 2013 augusztusában tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, valamint a nekik sofőrként segítő, 13 év fegyházbüntetésre ítélt Csontos István akár új, valamely társukra nézve terhelő vallomással is előállhat, ám kétséges, hogy a gyilkosságokban betöltött szerepüket a bíróság másként értékelné.
A Kiss-testvérek – akik azokat a támadásokat beismerték, ahol halálos áldozat nem volt – mindenképpen új elsőfokú eljárást akarnak, a mindvégig ártatlanságát hangoztató Pető felmentést. Így az eljárás tétje az, hogy az ítélőtábla hajlandó lesz-e a nyomozati hibák miatt visszautalni első fokra az ügyet.
A két és fél évig húzódó elsőfokú perben a Budapest Környéki Törvényszék bírája is a csapnivaló nyomozati munkát sérelmezte, hogy a bíróságnak magának kellett olyan alapvető kérdésekre választ kapnia a tanúktól, mint hogy valóban a cigányellenesség vezérelte-e a tetteseket a 2008-2009 között végrehajtott, hat ember életét követelő mészárlás során.
Egy új eljárásban mindenesetre még nehezebb volna felderíteni a homályos részleteket; máig nem tudni – és ez még az elsőfokú ítéletben is szerepelt – , ki volt a vádlottak negyedik társa a besenyszögi fegyverrablásban. 2008 márciusában ugyanis az interneten hirdető vadásztól szerezték be a fegyverek javát a későbbi támadásokhoz, és bár nemrég újra kihallgatták a vádlottakat ebben az ügyben, nem lett új gyanúsított. Miután Pintér Sándor belügyminiszter a terrorelhárítást is bevonta ezen ügy felderítésébe, a Terror Elhárítási Központ Csontos ugyancsak sofőri segítségére gyanakodott, de Csontos tagadta a rablásban való részvételét.
A legnagyobb tét a katonai elhárítás által beszervezett Csontosé, hiszen az ügyészség szerint lett volna lehetősége megakadályozni legalább az utolsó, 2009. augusztus 3-i kislétai támadást, sejtenie kellett, mire készülnek a társai. Találkozott ugyanis Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KBH) tartótisztjével a 2009. április 22-én Tiszalökön végrehajtott emberölés után, vallomása alapján mégsem szólt arról, mibe keveredett.
Csontos állítólag félt Kisstől, és attól, hogy családját, valamint tartótisztjét is megölik, és mint a 444-en megjelent interjúban fogalmazott: "nyilván vannak még kint segítők", akik csak azért nem váltották be ígéretüket, nehogy kiderüljön, hogy ez igaz. Kérdéses tehát, súlyosít-e Csontos ítéletén a másodfokú tanács. Az áldozati családok részére tavaly 70 millió forint kártérítést ítélt meg az állam, mégsem nyugtatta meg őket az elsőfokú ítélet, hiába mondta ki végül a rasszista motivációt.
A KBH-s mulasztások kapcsán már folyamatban van egy per a Fővárosi Törvényszéken, mivel az elhárítás letagadta a nyomozóknak a Csontossal való együttműködésüket. Miután az eljárás zártan folyik, a hibák megismeréséhez nem visz közelebb.
