Az amerikai és a kubai elnök közel másfél órán keresztül folytatott megbeszéléseket zárt ajtók mögött. A túlzás nélkül történelmi jelentőségű tárgyalásra az Amerikai Államok Szervezetének hetedik csúcstalálkozóján került sor Panamavárosban.
Az amerikai és a kubai elnök helyi, panamai idő szerint péntek este fogott kezet egymással, majd szombaton tárgyalt. Mindketten a párbeszéd és együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást, hangsúlyozva, hogy le kell zárni a múltat, a jövő felé kell tekinteni.
A történelmi pillanat: Obama és Castro kezet fog
Obama kijelentette, hogy a hidegháború véget ért, az Egyesült Államok "nem lesz a múlt foglya" sem a Kubához, sem a latin-amerikai térség egészéhez fűződő viszonyában, Washington a jövő felé tekint, s a problémákat úgy akarja megoldani, hogy az egész térséggel együttműködik.
Az amerikai elnök hozzátette, az Egyesült Államok és Kuba közötti nézeteltérések továbbra is fennállnak, de közös érdek lenne rendezni a viszonyt. „Idővel lehetségesnek tartom, hogy újfajta kapcsolat épüljön ki a két ország között” – mondta Obama. Raúl Castro – az 1959-es forradalmat vezető, már visszavonult Fidel 83 éves öccse – a maga részéről nyilatkozta, a két vezető hajlandó minden vitás kérdésről tárgyalni, mégpedig türelmesen: „Lesznek dolgok, amelyekben egyetértünk, de lesznek olyanok is, amelyekben soha nem fogunk.”
A latin-amerikai és a karibi országok kormány- és államfői üdvözölték a tárgyalást. Dilma Rousseff brazil elnök szerint a találkozó bátor lépés volt, hogy „végre eltüntessék a hidegháború utolsó nyomait” is, amely oly sok kárt okozott az kontinensen.
Korábban írtuk: Az amerikai-kubai közeledést Obama elnök kezdeményezte, a tárgyalások tavaly december 17-én kezdődtek. Az igazi áttörést, a kétoldalú viszony normalizálását a Kuba elleni embargó feloldása jelentené, ez azonban még távlati lehetőségként is nehezen képzelhető el. Obama a csúcs előtt úgy nyilatkozott: "Soha nem gondoltam, hogy minden, azonnal megváltozik" .
Hasonló véleményt fogalmazott meg a lapunknak nyilatkozó Horvát János volt kubai magyar nagykövet. Horvát szerint a találkozó történelmi jelentősége nem azon múlik, hogy kezet fog-e a két elnök, hanem azon, hogy ezzel a kézfogással megpecsétel-e valamit. Kezet már fogott amerikai elnök és kubai vezető, Fidel Castro és Bill Clintonnal, vagy Raul Castro Obamával a Nelson Mandela temetésén. A gondot az jelenti, hogy december 17-én, amikor megkezdődött a normalizálódási folyamat, akkor még az volt a csöndes óhaj, hogy mire ez a panamai értekezlet sorra kerül, addig nagykövetségi szintre emelik a diplomáciai kapcsolatokat.
