egészségügyi kiadások;

Fotó: Thinkstock

- Egészségügyi kiadásaink közel harmadát fizetjük „saját zsebből”

Bár a magyarokat is erősödő egészségtudatosság jellemzi, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon sokan rabjai egészségkárosító szokásoknak. A dohányzók aránya például az ötödik legmagasabb Európában, az alkoholproblémákat tekintve pedig világviszonylatban is az élbolyba tartozunk. Aggasztó az is, hogy a felnőtt lakosság fele nem végez intenzív testmozgást. Ennek is köszönhető, hogy az uniós élmezőnybe tartozunk az elhízottak arányát tekintve is. Méhnyak-, mell- és vastagbélrák szűrésen az európai átlagnál kevesebben veszünk részt. Ráadásul egészségügyi kiadásainkról az uniós átlagnál kisebb arányban gondoskodunk egészségbiztosítással, pedig azok nagyobb részét finanszírozzuk zsebből, mint az átlagos európaiak – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító által az Egészség Világnapja alkalmából készített elemzésből. 

Az egészségtudatosság, az egészségmegőrzés egyre több magyar számára kezd fontossá válni, ami abban is tetten érhető, hogy csökken a káros szenvedélyek rabjainak száma. Az elemzés szerint egy évtized alatt az európai uniós átlaggal megegyező mértékben, 12%-kal csökkent hazánkban azoknak az aránya, akik naponta dohányoznak. Így is a felnőttek több mint egynegyede dohányzik rendszeresen, ami csak kismértékben haladja meg az uniós átlagot, de a görög, horvát, bolgár és a lett arányok után a legrosszabb adat az EU-ban. A 7. helyen állunk Európában az egy főre jutó, évente 11,4 literes alkoholfogyasztással, ami 1,3 literrel haladja meg az uniós átlagot, de 3,5 literrel alacsonyabb, mint a két évtizeddel korábbi magyar adat. A lakosságszámhoz viszonyított ismétlődő, káros mennyiségű alkoholfogyasztás tekintetében világviszonylatban is az elsők közé tartozunk, 19,3%-ban érinti a probléma a magyar felnőtteket.

Az egészséges táplálkozás terén felemás a helyzet: az uniós átlaghoz képest Magyarországon mintegy 8 százalékponttal magasabb azok aránya, akik naponta esznek gyümölcsöt, a zöldségfogyasztás terén viszont lemaradásban vagyunk az EU-hoz képest. Nagyobb probléma, hogy a felnőtt lakosság fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada még mérsékelt formában sem, sőt, egyötödük napi 10 percet sem gyalogol. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 29%-a számít elhízottnak, ami több mint másfélszerese az OECD tagállamok átlagának. Ezzel az adattal az unión belül is az „élmezőnybe” tartozunk. A prevencióban fontos szerepet játszó orvosi vizsgálatokra nem minden esetben fektetünk megfelelő hangsúlyt. Jól mutatja ezt, hogy az  európai átlagtól jelentősen elmarad a méhnyakrák, illetve végbélrák szűréseken résztvevők aránya, de mammográfiai vizsgálatokon is kevesebben vesznek részt hazánkban.

„Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a magyaroknak az egészségügyi öngondoskodás terén sokat kell még fejlődniük. Ez nem csak az egészségtudatos életmódra, a prevencióra vonatkozik, hanem az egészségügyi kiadások finanszírozására is” – hívja fel a figyelmet Dr. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója.  „Az összes egészségügyi kiadás 29%-át ugyanis saját zsebből fizetik a magyarok, ami a 21%-os uniós átlagnál is magasabb. A magán egészségbiztosítások révén viszont csak 2,7%-át finanszírozzák ezeknek a költségeknek, ami elmarad az európai átlagtól."


 

Nem közlekedik a budavári sikló csütörtöktől április 29-éig - közölte a Budapesti Közlekedési Központ