Szerintem igazi nemzetmentő javaslat. Sajna, nem nekem jutott eszembe, hiába, nem vagyok a régi. Először egy kisebb hírügynökség vezetőjétől, Csík Tamástól olvastam, de azóta a szép cél érdekében Facebook csoport is alakult. Komolyan fontolgatom a belépést. Az ötlet mondhatni zseniális. A képzetlen, nincstelen, de sok mindenre kapható Orgován Bélát a Quaestor vezérigazgatójává emelték a cég valódi főnökei, igaz, csak pár napra. Derék dolog, hogy Ioszip Tot és Kaya Ibrahim után végre egy magyart találtak, elvégre nem vagyunk mi más nemzeteknél alábbvalók.
Ma egész Magyarország egyetlen nagy Quaestor. Főnökei sokáig hitegették, akiket lehetett, miközben kilopták a szemüket is. Eljátszották a bizalmat, eltüntették mások pénzét. El kell hagyni a süllyedő hajót, és egy balekkal elvitetni a balhét. Orgován Béla igazán alkalmas. Neki nincs vesztenivalója: se kacsalábon forgó villa, se yacht, még egy nyamvadt Rolex óra sem. Másrészt harcedzett ember: kocsmai verekedések kirobbantójaként gyűlt meg a baja a rendőrséggel. A nemzeti szabadságharc élére nem is állítható holmi girhes, tornából felmentett szemüveges. És talán kevesebbel is megelégszik, mint a mostani hatalmasok. Nincs olyan felmenője, akinek a bányájából aztán muszáj lesz követ vásárolni. Más rokonai sem akarnak kikötőt vagy országszerte közvilágítási megbízatásokat, a népdal szellemében járván el: „Eb fél, kutya fél, míg az ipam-napam él”. Szóval ő a mi emberünk.
Sokat segíthet a kormányoldal apadó bizalmán is. Már a békemenet is önmaga árnyékává fogyott. Lassan se béke, se menet. Menet helyett Sümegre autóval érkeztek a politikai zarándokok. Csizmadia László maga egy szerény Mercedesből szállt ki. A béke felől is vannak kétségeim, bár Bayer Zsolt magához képest nagyon is szelíd volt. Simicskát is éppen csak legazemberezte, pedig az ember ugye, csúnyábbakat is szokott gondolni arról, akinek tartozik. Meg legfeljebb a „kretén újságírókról”, „idióta ellenzékről”, „ pöcegödör szerkesztőségekről” ejtett pár szót, semmi bélférgezés, semmi beásás az orgoványi erdőben.
Nem is volna méltó a durváskodás a történelmi pillanathoz, amikor a Quaestor és a kormánypártok frigyéből akár új miniszterelnök születhetik. Érdemes áttekintenünk e nász, majd a válás állomásait.
2010 tavaszán a PSZÁF jelzi: a Quaestor megtéveszti ügyfeleit. Jön a kormányváltás, az új pénzügyi vezetés nem csinál semmit. Elvégre a Quaestor-főnök személyében közeli barátról, futballmecénásról van szó. Hiába jelenik meg 2013-ban a „Kiszámoló” című pénzügyi tanácsadóban egy elemzés a Quaestor kockázatairól. A külügy közös bizniszbe bonyolódik Tarsolyékkal, aki Szijjártóval közösen vágja át a szalagot a moszkvai Magyar Kereskedőház avatásán. Elvégre az átvágást gyakorolni kell. Talán ilyentájt kerül a tárca által kezelt közpénz a brókercéghez, valószínűleg törvénytelenül. Még nem tudjuk, ki hozta össze az üzletet, kapott-e jutalékot. Talán jobb lett volna a közpénzen kaparós sorsjegyet venni, de hát nem azért vitték a külügybe a volt sporttársakat, hogy aztán naphosszat kapirgáljanak, mint a tyúkok.
Közben a szorgos Quaestor folytatja 150 milliárdos csalását, amelynek fedezésére megtalálja Orgován Bélát, akit februárban váratlanul két kisebb cég tulajdonosaként jegyeznek be, hogy némi vállalkozói múltat konstruáljanak neki. Február 27-én kimennek a közgyűlési meghívók. A 3. napirendi pontként már ott áll: „döntés az igazgatóság megszüntetéséről és vezérigazgató megválasztásáról”. Nehéz elképzelni, hogy erről egyetlen hang sem jutott el mondjuk Szijjártóékhoz. Március 8-án, vasárnap Tarsolyék azzal ünneplik a nőnapot, hogy a bizalmasokat gyors válságtanácskozásra hívják. A sajtó szerint Tarsoly elmondja: „Öncsődöt fogunk bejelenteni, de megoldjuk a helyzetet, holnap bemegyek Szijjártó Péterhez, ő biztosan segít.” A hírek szerint Szijjártón keresztül Orbánnak is ír. Orbán azonban menthetetlennek látja a céget, ezért szól a tárcákat vezető haveroknak. Másnak nem, de hát egy miniszterelnöknek ezer dolga van, nem gondolhat mindenre. Másnap, hétfőn a külügy sietve visszakéri a pénzét, még az öncsőd nyilvános meglebegtetése előtt. Órák alatt meg is kapja, míg a nála korábban kopogtató kisbefektetők hoppon maradnak. Ezután megjelenik az MNB által kirendelt felügyelőbiztos, de a cégcsoportnak csak az egyik tagjánál, amelyik a közvetlen kötvénykibocsátást intézte. A többi seftelhet tovább. Sőt, mint kiderült, seftelhet maga a kötvénykibocsátó kft. is, hiszen szemben a felügyelőbiztos állításával, az öncsődöt végül csak március 19-én jelentik be.
10 nap alatt pedig sok minden történhet. Pláne, hogy a rendőrség sehol, Tarsolyt csak 26-án állítják elő. Talán el voltak foglalva az Ökotársnál. Így aztán 16-án zavartalanul lezajlik a közgyűlés, elkezdődhet Orgován rövid életű tündöklése. Gyorsan átrendezik a tulajdonosi szerkezetet is.
Mára Tarsoly visszavette a főnökséget. Vagyis Orgován felszabadult. Teli tetterővel, fontos emberek frissen szerzett ismeretségével, ideje komolyabb feladatot kapnia. Orgován Bélát miniszterelnöknek!
