mezőgazdaság;földtörvény;

Illusztráció: Thinkstock

- A földtörvényünk is problémás - Brüsszel beintett

Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a földtörvény tulajdonszerzési korlátozásai miatt. A testület tudatta, hogy úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldött, megindítva ezzel a hivatalos eljárást, a tagállamoknak pedig két hónapjuk van, hogy válaszoljanak, megküldjék észrevételeiket.

Az Európai Bizottság illetékes szóvivője elmondta, hogy a tavaly május 1-jén hatályba lépett földtörvény egyes rendelkezései nem összeegyeztethetőek a letelepedési szabadsággal és a tőke szabad áramlásával, ezért júniusban párbeszéd kezdődött a kormány képviselőivel, akiknek azonban nem sikerült teljes mértékben eloszlatniuk a brüsszeli aggályokat.

A magyar kormány megvédi a földtörvényt
Az új földforgalmi szabályozást a magyar termőföld védelme érdekében alkotta meg a kormány, ezért azt minden jogi eszközzel megvédi - reagált a brüsszeli döntésre a Földművelésügyi Minisztérium. A szaktárca megjegyezte, amint részleteiben ismerté válnak a brüsszeli kifogások, azokra reagálnak.

A bizottság által közzétett közlemény szerint az összes megnevezett ország földtörvénye több olyan előírást is tartalmaz, amely az uniós jog értelmében a letelepedési szabadság és a tőke szabad áramlásának korlátozásaként értelmezhető, ezt pedig csak indokolt esetben, diszkrimináció-mentesen és arányosan lehet megtenni.

"Miközben minden tagállam megteheti, hogy felállítja saját szabályait a vidékfejlesztés előmozdítása, a földek művelésben tartása és a termőföldárakra nehezedő spekulatív nyomás kiküszöbölése érdekében, ezt az uniós jog keretein belül kell megtenniük" - áll a bizottság kommünikéjében. 

A magyar jogszabályban az Európai Bizottság a gazdálkodó, mint fogalom törvényi meghatározását kifogásolja, azt az előírást, hogy a gazdálkodó maga kell gazdálkodjon a földön. Az adásvételi szerződések jóváhagyásával és bizonyos szakmai ismeretek meglétének követelményével szemben is fenntartásokat fogalmazott meg a testület.

A bizottság megállapítása szerint a magyar - mellette a bolgár, a litván és a szlovák - jogszabály olyan korlátozásokat is tartalmaz, amelyek lehetőséget teremtenek a diszkriminációra más országokból származó befektetőkkel szemben. Ilyen például, hogy a kifogásolt jogszabályok esetenként az adott országban bejelentett lakcímet, korábban ott folytatott üzleti tevékenységet követelnek meg.

A Kereskedőház vezetőit is meglepte, hogy a Quaestortól a számlájukra nem állampapír, hanem készpénz érkezett - tudta meg az Origo a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.