Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be.
Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László Szalay Péter, Szívós Mária és Stumpf István olyan döntéseit vizsgálták, ahol az alkotmánybírók a testületben egyedileg nyilvánultak meg, tehát ők voltak az ügy előadó bírái - a testület számára a határozat tervezetének megfogalmazói -, vagy párhuzamos indoklást, különvéleményt fogalmaztak meg.
A 2011 és 2014 közti 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint két alkotmánybíró, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négy további több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hozott és a nyolc új alkotmánybíró közül csak kettő, Stumpf István és Szalay Péter esetében kiegyensúlyozottabbak a döntések. Stumpf 32, Szalay 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.
Szabó Máté Dániel, a TASZ képviseletében az egyes alkotmánybírákat is röviden jellemezte. Szerinte Balsai István "nem tudta levetkőzni" 20 éves politikusi múltját, Dienes-Oehm Egon szinte a "hatalom szeméből" próbálta kiolvasni szándékait, hiszen még el sem fogadott alkotmánymódosításra is hivatkozott, Juhász Imre az alkotmányjogi érvek helyett a különleges történelmi helyzettel próbálta alátámasztani döntéseit, Pokol Béla korábbi szakmai tevékenységével összhangban alkotmánybíróként is tagadta az alkotmánybíráskodás lényegét, a többségi akarat alkotmányos korlátainak kijelölését, Stumpf István "ellentmondásos tevékenységében" az alkotmányos meggyőződés és a politikai vélemény viaskodása figyelhető meg, Szalay Péter csak szűkebb érdeklődési körén belül igyekezett alkotmányos szempontokat érvényesíteni, Szívós Mária alkotmánybírói tevékenységét pedig a jogvédők szerint nem annyira alkotmányjogi megfontolások, mint inkább a kormányzati akaratnak való megfelelés jellemzi.
Az Ab egészét vizsgálva a 23 döntéssel kapcsolatban a jogvédők azt állapították meg, hogy az egyeztetés nélkül megválasztott, "egypárti alkotmánybírák" 2013 tavaszi többségbe kerülése előtt meghozott 10 fontos döntés a kormánytöbbség hatalmát korlátozó jellegű volt, míg az azt követő 13-ből már csak 3 ment szembe a kormánytöbbség törekvéseivel.
Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet képviseletében elmondta: a kiválasztott 23 döntés közjogi alapkérdésekkel, igazságszolgáltatással, választási rendszerrel, magántulajdonnal, vállalkozás szabadságával, és emberi jogokkal kapcsolatos. A kiválasztott 8 alkotmánybíró tevékenységének megítélésénél a jogvédők elsősorban az alkotmány politikai célú átírásához, a demokrácia és nyilvánosság, illetve a hatalommegosztás és a független intézmények kérdéseihez, valamint az emberi jogokhoz fűződő viszonyt vizsgálták.
A három szervezet képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavaly megválasztott három új alkotmánybíróval már 11 kormánypártok által az "egypárti jelölési rendszerben" választott tagja van a testületnek, és a nemrég távozott Paczolay Péter elnök helyének betöltésével az összesen 15 fős testület 4/5-e lesz a kormánypártok által megválasztott alkotmánybíró. Az új szabályok szerint az alkotmánybírók már nem 9, hanem 12 évig töltik be hivatalukat, illetve ha nem sikerül megválasztani utódjukat, még hosszabb ideig.
