rabok;Magyar Gábor;heol.hu.;börtönépítés;

- Börtön kerestetik

Bár a börtönépítés nem a legjobb megoldás a büntetőpolitika gondjainak megoldására, a Büntetés-végrehajtás felhívást tett közzé - éppen mostanában -, miszerint börtönobjektum építésére alkalmas területeket keresnek. Tette mindezt az előre borítékolható strasbourgi elmarasztalás árnyékában.

A Belügyminisztérium új, uniós normáknak megfelelő börtönök felépítésével enyhítene a zsúfoltságon. A minisztérium több önkormányzatnak is felajánlotta, hogy helyet adhat egy büntetés-végrehajtási intézménynek: a közelmúltban Bélapátfalva, Bátonyterenye és Ózd is jelezte, hogy szívesen otthont adna egy börtönnek – írja a heol.hu. A felmérések és a lakossági meghallgatások szerint a településeken a többség támogatja a kezdeményezést, hiszen a börtön új munkahelyeket teremtene a munkanélküliséggel küzdő régióban.

Egy ilyen intézmény dolgozói összetétele elég széleskörű: fegyőrökön és tiszteken kívül szükség van irodai alkalmazottakra, kertészekre, karbantartókra és egyéb személyzetre is. A létesítmény megépültével az üresen álló házakat, lakásokat is sikerülne értékesíteni a településen. Emellett a közbiztonság is lényegesen javulna a településeken, a börtönnek akár visszatartó ereje is lehet a helyi bűnözők szemében.

Bélapátfalva egy szempontból hátrányban van nagyobb versenytársaihoz képest, ugyanis a pályázati kiírás szerint a rabok legalább felének munkahelyet is kellene biztosítania a környéken, de a város vezetése eddig még nem egyeztetett a helyi cégekkel a lehetőségekről. Ez bevett gyakorlat a magyar börtönökben: Sátoraljaújhelyen és Balassagyarmaton például cipőgyárban vagy zárgyárban dolgozhatnak a fogvatartottak.

Magyar Gábor ügyvéd szerint aligha börtönépítésekkel célszerű felszámolni a rossz körülményeket – nyilatkozta a napokban. Elsősorban a társadalom egy részének várható demagóg ellenállása miatt, s mert ez első körben is 40-50 milliárd forintos beruházást, és évente több milliárdos többletkiadást jelenthet. Ráadásul a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint, ha az államot terhelő olyan mértékű kiadás keletkezik, „amelynek teljesítésére a központi büdzséről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők”, új adókat állapíthatnak meg.

Így nem zárható ki, hogy ha a strasbourgi bíróság az államra a rendelkezésre álló előirányzatoknál nagyobb kiadási kötelezettséget ró, azt közvetlenül az emberekkel fizettessék meg. Nem beszélve azokról a már Strasbourg előtt lévő mintegy 450 kérelemről, amelyekről a mostani döntés után ezekben az ügyekben is el fogják marasztalni a magyar államot, és kártérítést fognak megítélni a magyar fogvatartottaknak. A kártérítési összegek - keddi ítélet alapján 12 ezer eurós átlagos összeggel számolva - ez azt jelenti, hogy a börtönök túlzsúfoltsága még nagyjából 1,6 milliárd forintnyi kiadást jelent majd a magyar államnak.

A megoldást elsősorban az előzetes letartóztatások számának csökkentésében, a házi őrizet intézményének kiterjesztésében látja. Felesleges a nem erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjait előzetes letartóztatásba helyezni, egyrészt a börtönök túlzsúfoltsága, másrészt az úgynevezett pszichikai kényszervallatás látszatának elkerülése miatt, valamint az előrehozott büntetési jelleg tarthatatlansága okán.

A Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, át kell alakítani a magyar büntetőpolitikát, a börtönök zsúfoltságának csökkentése érdekében az államnak lehetősége nyílik az alternatív büntetések gyakorlatának kiterjesztésére. Javasolják a középmértékre vonatkozó szabály eltörlését, a fiatalkorúak szabálysértési elzárása helyett javítóintézetben való fogva tartást, kivéve a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében.

Olyan mechanizmus kialakítására lenne szükség, amely alapján a bírói döntéssel lehetőség nyílik egyes csekély súlyú, nem erőszakos bűncselekmény miatt elítélt, jó magaviseletű, a büntetés számottevő részét már kitöltő fogvatartottak szabadon bocsátására, ha a börtönök telítettsége meghaladja a száz százalékot. Valamint csökkenteni kell az elzárással fenyegetett szabálysértések számát.

Felhívás
„A kialakítandó objektumban minimum 500 fő fogvatartott elhelyezése valósul meg. A működtetés humánerőforrás igénye mintegy 250 fő, melyből legalább 25 % felsőfokú iskolai végzettséggel, a fennmaradó létszám középfokú iskolai végzettséggel kell, hogy rendelkezzen.
A környezet legyen felkészült a személyi állomány és családtagjaik elhelyezésére (bérlőkijelölési jog, lakásépítési terület ingyenes biztosítása) és rendelkezésre álljanak a kapcsolódó szociális feltételek pl. óvoda, iskola, kórház, stb. Az objektummal kapcsolatos beruházások kezdésének várható időpontja: 2017. Működés megkezdésének várható időpontja: 2018-2019. A felajánlásokat 2015. március 31-ig várják.”



Javította vagyonnyilatkozatát a Fidesz ügyvezető alelnöke, miután az Index "Találtunk egy garázst Kósa Lajosnak!" címmel nyilvánosságra hozta, hogy papíron egyáltalán nem létezik a volt debreceni polgármester debreceni garázsa, a valóságban azonban nagyon is, sőt gondok vannak a telek és a ház nagyságával is.