A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.
Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.
Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).
Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján. Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.
Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek. Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.
A települési támogatásokhoz, segélyekhez a legtöbb (mintegy 3 ezer) településen az állam forrást biztosít, így az önkormányzat nem hivatkozhat arra, hogy nincs pénze segélyezésre.
A legtöbb helyi adóbevételt beszedő 261 településnek (köztük az összes budapesti kerületnek) azonban saját forrásból kell megoldania a segélyezést, de a kevésbé gazdag önkormányzatoknak is - az adóbevételük nagyságának függvényében - részt kell vállalniuk a segélyezésből. Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár korábban azt mondta, a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz. Közölte, a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkeni. Véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászoruló, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élőknek.
Korózs Lajos, a parlament népjóléti bizottságának szocialista alelnöke úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy Orbánék minél több olyan embert szeretnének, aki alamizsnáért hajlandó a politikai lojalitásra. Az MSZP-s politikus szerint a Fidesz a szociális elvonások, az adótörvények, a foglalkoztatáspolitika révén tudatosan süllyeszti le a középosztályt.
"- Milyen világ lesz holnaptól Magyarországon?
- Szomorú. Azt gondolom, hogy a szegény emberek legfeketébb vasárnapja következik. Megszűnik a méltányosságból adható ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, jelenlegi formájában az önkormányzati segély, a rendkívüli gyermekvédelmi és a temetési segély, szeptember elsejétől pedig az óvodáztatási támogatás is. Mindez emberek százezreit hozza méltatlan helyzetbe, ami a Fideszt nem érdekli.
- Hány embert hoz lehetetlen helyzetbe a szociális kiadások mostani megnyirbálása?
- Csak a lakásfenntartási támogatás megszűnése mintegy fél millió családot érint. Nem olyan eszeveszetten nagy összegekről beszélünk, hiszen ezek a háztartások 4-5 ezer forintot kapnak, ami adott esetben megmenti őket attól, hogy kikapcsolják a villanyt, vagy a gázt. Erre az összegre véleményem szerint a költségvetésnek nincs szüksége, igaz, stadionokra, presztízs beruházásokra, kormányzati kommunikációra a Fidesznek az isten pénze sem elég. Pedig ezek totálisan haszontalan dolgok. Nekem ne mondja senki, hogy a harmincas évek országzászlóit tömegével kell ebben az országban felállítani, miközben van olyan iskola, ahol a mindennapos testnevelés miatt egyszerre három-négy osztály tart órát egyetlen nyomorult tornateremben, s ahol csak idő kérdése, mikor fog vér folyni, mert a linóleum úgy van fölszakadva. Ezek abnormális dolgok, amiket gyűlölök és amik ellen mindent elkövetek."
A teljes interjút itt olvashatja: A szegények legfeketébb vasárnapja következik