A londoni „Morning Post" február 17-iki száma hosszú cikket közöl Przemysl ostromáról. Körülbelül négy hónapja már annak — mondja többek között a cikk —, hogy Przemyslt körülvették az oroszok, de az ostromlók ma sem fejtenek ki erősebb tevékenységet, mint az ostrom első hónapjaiban. Így tehát csaknem bizonyos, hogy Przemysl a lehető leghosszabb ideig tarthatja még magát. Nem is az ostrom a fontos, hanem az élelmezés kérdése az olyan helyen, ahol sokezer katonai és polgári személy él aránylag kis területen.
Az oroszok a vár minden bejáró útját elállják és körülbelül
Orosz röpülőgépet gyakran látni Przemysl fölött, néha bombákat is dobnak le, hogy a lőpor és töltényraktárakat fölrobbantsák, de eddig nem okoztak kárt, legföljebb azt érték el, hogy a lőport és töltényeket más helyekre vitték. Mindenki elképzelheti, hogy Przemyslben mennyi élelmet raktároztak föl, ha még négy hónapi ostrom után is van hosszú időre elég innivaló és a helyőrség állapota kitűnő. A polgári lakosságot is a katonaság élelmezi. A katonaság szolgáltatja az élelmet a kereskedőknek, megszabja az egyes élelmiszerek árát, amely most jóval alacsonyabb, mint az ostrom ideje előtt volt. A pénznek értéke nincsen, az élelmiszer fontos csak. A szegény polgári lakosság naponta kétszer ingyen kap innivalót. A röpülőgépposta, amely az összeköttetést Przemyslből fönntartja a külvilággal, minden nap más utat követ, úgy hogy az oroszok nem tartóztathatják föl. Pedig minden nap várják és erősen lövöldöznek rá. Körül-belül
Éjszaka indulnak el, hogy az orosz röpülök ne vegyék őket észre, egész éjszakán keresztül menetelnek, nappal beássák magukat, másik nap éjszaka támadnak és azután visszatérnék. Sok orosz foglyot hoznak, de magukkal hozzák sebesültjeiket is. Az ágyúdörgés éjjel-nappal szakadatlanul folyik Przemysl körül, de az osztrák-magyar nehéz ágyúk távol tartják az ellenséget és az orosz sereg ágyúi alig okoznak kárt. A belső erőd és a város távol áll minden ágyúlövedék tői és oda csak a zaj hallatszik.
Népszava 1915. február 27.
