Zugló képviselő-testülete egyhangúlag megszavazta Magyarország legprogresszívebb szociális rendeletét, minimáljövedelemmel, rászorultság elvű lakhatási támogatással - jelentette be tegnap Karácsony Gergely. A kerület PM-es polgármestere szerint ezzel részben a mélyszegénységben élőkön segítenek, illetve helyben igyekeznek megállítani az alsó középosztály leszakadását. A minimáljövedelem Európában általános, alig van olyan ország, ahol a legrászorultabbak ne kapnának valamilyen összegű támogatást saját fenntartásukhoz, és a magyar szociális szakma is nagyon régóta javasolja ennek a bevezetését.
Zuglóban mostantól az önkormányzat fejenként 26 ezer forintra egészíti ki a háztartások jövedelmét. Nem jogcímet keresnek, hanem azt nézik, valakinek van-e annyi pénze, hogy megéljen. A juttatás feltétele, hogy a támogatott családok nem dolgozó, de aktív korú és munkaképes tagjai működjenek együtt a munkakeresésben. A jogosultságot évente felülvizsgálják, ha az valamiért megszűnik is, fél évig még mindig jár a támogatás fele. Szakemberek számításai szerint a kerületben 300 család kér és kap idén minimáljövedelmet, ami a következő 10 hónapban 40 millió forintjába kerül Zuglónak.
A lakhatáshoz nyújtott segítséggel az otthon elvesztését próbálja megakadályozni az önkormányzat, de adósságok rendezéséhez is nyújtanak támogatást. Azok, akik két hónapig nem tudják fizetni lakhatási költségeiket, egyszeri, vissza nem térítendő segélyt kaphatnak az önkormányzattól. Az idén ősztől már az óvodába járó gyermekek is kapnak tanévkezdési hozzájárulást a XIV. kerületben, ahol a testület a születési támogatás összegét 30 ezer forintra emelte. Lakbér és rezsitámogatásra mintegy 300 millió forintot szánnak, és a korábban a kerületben létező többi támogatást sem szüntették meg, így 2015-ben összesen 500 milliót költenek a zuglói-modellre.
Zugló az élen jár FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Mint ismert március elsejétől megszűnik egyebek mellett az állami rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás és az önkormányzatok dönthetik el, kinek adnak támogatást. Tóth Csaba, a kerület MSZP-s parlamenti képviselője szerint Zuglóban újraszövik azt a szociális hálót, amit a kormány széttépett. A költségvetésüket azonban úgy állították össze, hogy fejlesztésekre is jusson pénz. Bíznak abban, hogy sikeres lesz a zuglói-modell, amit jövőre más önkormányzatok is átvesznek. Feltéve, hogy a Fidesz-kormány nem sarcolja tovább az önkormányzatokat.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén Zugló polgármesterének saját bevallása szerint "leesett az álla", amikor fideszes képviselők elkezdtek arról beszélni, hogy a BKV 15 milliárdos forráshiányát, sőt magát a közösségi közlekedést már nemcsak a régiónak, az államnak, valamint a fővárosnak kellene finanszíroznia, hanem a kerületeknek is. Arról is hallani lehet, hogy a főváros az iparűzési adóból a mostani nagyjából fele-fele aránynál még többet akar, ami Karácsony szerint hajmeresztő. Részben, mert nem lehet tudni, hogy mikortól akar több pénzt a főváros. Az idei forrásokat ugyanis már megosztották, a kerületek elfogadták saját költségvetésüket, ezért a XIV. kerületi polgármester reméli, hogy 2015-ben ebből már semmi nem lesz.
A kormány az iparűzési adó terhére már rálőcsölte az önkormányzatokra a szociális terheket, ha a BKV-t is velük akarja finanszíroztatni, akkor mi szükség van a fővárosra, a kormányra? - tette fel a kérdést Karácsony. Hozzátette, nem látja, hogyan tudnak a budapesti kerületek talpon maradni, ha azt a 15 milliárdos lyukat, ami a BKV finanszírozásában legkevesebb létezik, nekik kell finanszírozni. A PM-es politikus szerint, ha azt a pénzt, amit szociális kiadásokra szánnak az önkormányzatok elveszik a közlekedésre, nagy tüntetések lesznek Budapesten.
