A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár elmondta: a Magyar Fejlesztési Bank az elmúlt héten benyújtotta a cégbírósághoz azokat a dokumentumokat, amelyek a közműszolgáltató bejegyzéséhez szükségesek. Az ENKSZ tavasszal a földgázellátásban kezdi meg a lakossági szolgáltatást, a Főgáz bázisán, de a cég tevékenységét az egész országra kiterjesztik - közölte az államtitkár.
Németh Lászlóné a sajtótájékoztatón bemutatta a nemzeti közműszolgáltató vezérigazgatóját, Horváth Péter Jánost, aki eddig az MVM Magyar Villamos Művek gázüzletágának vezetője volt. Az államtitkár felidézte, hogy 2014 augusztusában született a kormányhatározat az első nemzeti közműszolgáltató cég létrehozásáról. A Miniszterelnökség a napokban kiadta a Magyar Fejlesztési Banknak azt az alapítói határozatát, amely a nemzeti közműszolgáltató létrehozásáról szól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig meghatalmazta a bankot, hogy eljárhasson az állam nevében a cégalapításnál - mondta el. Így hivatalosan is megkezdi tevékenységét az a társaság, amely az állami közműszolgáltatás egységes és központi irányításáért felel - közölte Németh Lászlóné.
Horváth Péter János, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be a közműszolgáltató márciusi indulását. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A cég feladata, hogy kialakítsa az állami közműszolgáltatások rendszerét a földgáz, a villamos energia és a távhő területén. Az államtitkár a hatékony és olcsó szolgáltatást hangsúlyozva kiemelte a Magyar Posta és a díjbeszedő bekapcsolását a szolgáltatási láncba. Folyamatban van az állami tulajdonú Főgáz Zrt. tevékenységi körének kiterjesztése országos szintűre, így a lakossági gázszolgáltatás hamarosan az egész ország területén elérhetővé válik a fogyasztók számára - mondta.
Ismertette azt is: az ügyfélszolgálati pontok a Főgáz ismert ügyfélszolgálatai mellett a posta kirendeltségein nyílnak meg. Még folyik az a vizsgálat, amely alapján kijelölik azokat a helyeket, ahol várják majd a szerződni kívánó ügyfeleket. Az államtitkár utalt arra is, hogy a posta és a díjbeszedő nyújtotta lehetőségek kihasználása ésszerű együttműködést tesz lehetővé, a fogyasztók számára pedig kényelmes, egyablakos ügyintézést biztosít. A későbbiek során bekapcsolják az egyablakos ügyfélkiszolgálásba a kormányablakokat is, hogy a lakosság még kényelmesebben intézhesse az állami közműszolgáltatással kapcsolatos minden ügyét.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a második lépcsőben az áramszolgáltatási piacra lép be a nemzeti közműszolgáltató. Ennek érdekében intenzív tárgyalásokat folytat a kormány az MFB bekapcsolásával a piac több szereplőjével. Az áramszolgáltatást 2016-ban mindenképpen el tudja kezdeni az ENKSZ, de nem kizárt a 2015-ös kezdés sem - hangsúlyozta Németh Lászlóné. A harmadik a távhőszolgáltatás lesz, itt még sok feladat áll a kormányzati szereplők előtt.
Horváth Péter János, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: új fejezet kezdődik a hazai közműszolgáltatásban, az átalakulás a fogyasztóknak tartósan megfizethető szolgáltatásokat biztosít majd. A folyamat a rezsicsökkentéssel kezdődött, majd tartóssá tételének igényével folytatódott, és most megkezdődött a megvalósítás fázisa - hangsúlyozta. A vezérigazgató ismertette: korábban több mint 20 évig dolgozott a Mol Csoportnál különböző vezető beosztásokban, 2010-től az energiahivatalt vezette, majd az elmúlt 20 hónapban az MVM Magyar Villamos Művek gázüzletágának vezetője volt.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy szinte bizonyos, hogy sohasem térülnek meg azok a százmilliárdok, amelyeket a kormány a közpénzekből a különböző rezsicégekre elkölt. Emellett az is valószínűtlen, hogy az állami rezsicégek – áram-, gáz-, távhő-, ivóvíz szolgáltatók, illetve kéményseprő, liftkezelő, szennyvízelvezető, továbbá szemét szállító vállalatok – valaha is hatékonyabban és olcsóbban működnek majd, mint amikor még az államosítás előtt, magánvállalkozásként prosperáltak.
Szakmai becslések szerint az Orbán-kormány eddig 650-700 milliárd forintot költött el az adóforintokból az állami rezsivállalattal kapcsolatos álmai megvalósítására. Vagyis, a korábban magántársaságként tevékenykedő energiaszolgáltató cégek felvásárlására és új állami vállalatok alapítására. Ezt a pénzt – vélik egyes elemzők – a lakosság már sohasem látja viszont.
Hegedűs Miklós úgy látja: a háztartások számára nem lesz olcsóbb sem az energia, sem más közműszolgáltatás amiatt, hogy állami vállalat végzi. Ellenkezőleg: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami cégek felett nincs megfelelő hatékonyság ellenőrzési kontroll, így elharapódzik a pazarlás. Emellett a kormányzati cégek élén jobbára nem szakemberek, hanem pártmegbízottak állnak, akik hajlamosak kiszolgálni a kormányzat mindenkori politikai igényeit, még a gazdaságos működés rovására is. Így ezek az állami vállalkozások a kormánypárt kifizető helyeivé válhatnak, s ez rövid és hosszabb távon egyaránt óriási terhet jelent majd a társadalomnak.