Ilyet sem nagyon látni. A hajléktalan férfi az utcakőre terített pokrócon üldögélt. Előtte fületlen bögre, abba dobták adományaikat az arra járók. Állán sál védte a hideg ellen, kivörösödött kezében pedig újságot tartott. Olvasott. Forgatta a lapokat, előbb a sportrovatot nézegette, aztán belemélyedt az egyik hosszabb cikkbe. Ha jól láttam, a képviselők vagyonbevallásának adatai érdekelték. „Rosszabbul él, szegény” – dünnyögte és a fejét csóválta. Ezt a cikket reggel én is elolvastam, s a szívem sajdult bele, hogy a Belváros kiárusításáról elhíresült volt polgármester a cím szerint „rosszabbul él”. Nyár óta majdnem egymillióval csökkent a bankbetétje. Azért van még mit a tejbe aprítania: van egy lakása a hírhedt Pasa Parkban, ahol a rendszer pasái pöffeszkednek, van aztán egy szerény balatonlellei üdülője, akadnak erdőségei, nyilván azért, hogy jó levegőt szívhasson, birtokol egy szerény autót, némi pénze is akadna a bankban, s ezzel szemben különféle tartozásai nyomasztják, de ezek miatt aligha árverezik majd el büszkén lóbált táskáját.
A hajléktalan a fejét csóválta. Egy mellette elhaladó idősebb hölgy aprót kapart a tárcájából és a fületlen bögrébe ejtette. A csörrenésre a férfi felemelte a fejét, köszönésfélét biccentett, aztán ismét az újságba mélyedt. Nyilván arra gondolt, ha rosszabbul megy szegénynek, egy-két házat még elsinkofálhatna, de már nem polgármester, és semmit sem tudhatott a történtekről, azokat mind titokban intézte a jegyző. Azért ijesztő, hogy a köz javáért éjt nappallá téve munkálkodó politikusok rosszabbul élnek. Ilyet még olvasni is szörnyűség! Nézi a három gráciát a fényképen: Orbán után ők köszöntik a magyarokat, hogy minden milyen pompás, és Európa hüledezve tekint ránk. A főgrácia áthajol a fiatalon, s valamit csúsztat a gimnáziumi végzettséggel elégedett, de a kultúra iránt szomjasan érdeklődő klubtársa kezébe. Biztos egy húszast kért kölcsön, semmiképpen sem ötvenet, hiszen a szegények rosszabbul élnek.