A tekintélyes politikai-gazdasági újság emlékeztetett arra, hogy az évi 6 milliárd köbméter gázt fogyasztó Magyarország az első állam, amely a Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítását követően kezd tárgyalásokat Oroszországgal a földgáz áráról, miután az idén lejár az orosz-magyar hosszú távú gázszerződés.
Arra is utaltak a cikkben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán, a HírTV műsorában - Vlagyimir Putyin február 17-re tervezett budapesti látogatása előtt - kijelentette, hogy rugalmas, akár időben is meghosszabbítható gázszállítási szerződést kell kötni Oroszországgal.
A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy még nem világos, milyen útvonalon fogja szállítani a Gazprom az orosz gázt európai partnereinek.
Emlékeztet rá, hogy tavaly december elején az orosz államfő Ankarában bejelentette, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték építésétől és a Gazprom Ukrajnát elkerülő útvonalat épít Törökország felé. Nem lehet tehát egyelőre megjelölni a hosszú távú szerződésekben, meddig juttatja el Oroszország az energiahordozót.
A lap hozzátette, hogy a Gazpromnál hagyományosan 20 évre szóló gázszerződések időtartamának a csökkentése az új európai energetikai stratégia egyik pontja. Az Európai Bizottságnak a hónap végéig kell bemutatnia a stratégiát.
A Kommerszantnak egy, a magyar álláspontot ismerő forrása ugyancsak név nélkül elmondta, hogy Budapest szeretné elérni, hogy a Gazprom csökkentse a "take-or-pay", azaz vidd, vagy fizess elvű szállítások mennyiségét, valamint azt, hogy joga legyen értékesíteni (reexportálni) a megvásárolt orosz gázt. Ez utóbbi kérdés a legérzékenyebb a Gazprom számára, amely törvénytelennek tartja a reexportot.
A Kommerszant szintén név nélkül említett forrása az orosz-magyar gáztárgyalásokat sok szempontból politikai jellegűnek tekinti, minthogy szerinte Magyarország ma az egyetlen szövetségese Oroszországnak az Európai Unióban. Emlékeztetett rá, Budapest már jelezte, hogy kész a Gazprommal tárgyalni a gázvásárlásról Törökországon keresztül, miközben ezt az elképzelést Brüsszel nem támogatja. A magyar vezetés ugyancsak bírálta az európai szankciók kibővítését Oroszországgal szemben - emlékeztetett a lap forrása.
Andrej Poliscsuk, a Raiffeisen bank szakértője ugyanakkor kételkedik abban, hogy Magyarország lényeges változtatásokat tud elérni a gázszerződésben. A Gazprom ugyanis legfeljebb 15 százalékos árcsökkentést ad a legnagyobb partnereinek, és az orosz gázcég a kőolaj alacsony világpiaci ára miatt aligha tesz ekkora engedményt. Az orosz állami energetikai cég ilyen körülmények között belemehet egy ideiglenes szerződésbe, amíg megoldódik a gáz Törökországba szállítása, de egészében véve aligha változtathat a hosszú távú szerződések rendszerén.
