Váratlan tévébeszédben jelentette be a hét elején a mexikói államfő, hogy választási ígéretének megfelelően harcot indít a korrupció ellen. Mint mondta, a korrupció „strukturális probléma” a közép-amerikai országban, s az elmúlt években a helyzet mit sem javult. A Transparency International 2014-es korrupció érzékelési listáján Mexikó a 35. helyet foglalja el, emlékeztetett Pena Nieto, s ez egy hellyel rosszabb, mint az előző években. Az elnök Virgilio Andrade Martínezt, a PRI korábbi választási szakértőjét nevezte ki „antikorrupciós cárrá", első megbízásként pedig azt adta neki, hogy az elnöki család portáján seperjen: a felesége, a mexikói First Lady, Angélica Rivera gyanús házügyét világítsa át.
Megválasztása előtt, 2012-ben Pena Nieto azt ígérte, „új PRI” élén tér vissza 12 év után a hatalomba, egy szakszerű, modern, átlátható párt jelöltjeként kérte a választók bizalmát. Ebből a beígért átláthatóságból a szavazók utóbb nem sokat tapasztalhattak. Keddi beszédében az államfő elismerte, hogy lehetnek összeférhetetlenségi problémák kormányzatában, s ígéretet tett ezek kivizsgálására. Pena Nieto – az OECD ajánlásait alapul véve - nyolcpontos akciótervet tett közzé a kormányzati átláthatóság és elszámoltathatóság erősítésére, s felhívta a kongresszust, hogy fogadjon el korrupcióellenes törvényt.
Eduardo Bohórquez, a Transparencia Mexicana civil szervezet vezetője az El Universal című lapnak írt cikkében üdvözölte ugyan az államfő bejelentését, de világosan leszögezte, Pena Nieto nyolcpontos terve messze nem elegendő a korrupció problémájának megoldásához. Nem elég a szövetségi kormányon belül javítani az átláthatóságot, országos szintű antikorrupciós rendszer kiépítésére lenne szükség, szögezte le. Jelenleg azonban hiányzik a megfelelő jogi intézményrendszer a korrupciós ügyek nyomozásához, szankcionálásához, de még a megelőzéshez is.
Sürgősen lépnie kellett a mexikói elnöknek, hiszen feje felett sűrűsödtek a viharfelhők, annyiféle botrány kumulálódott, hogy lassan ellehetetlenülni látszik a hatékony kormányzás. Pena Nieto népszerűsége tavaly év végén negatív rekordot döntött. A Reforma című lap jelentése szerint az elmúlt két évtizedben a legalacsonyabbra süllyedt a támogatottsága, alig 39 százalék volt elégedett az elnökkel, 58 százalék ugyanakkor bírálta a teljesítményét. Az El Universal című lap 41 százalékosra mérte az államfő támogatottságát, ez nagy zuhanás, ha tekintebe vesszük, hogy beiktatásakor 70 százalékon állt a népszerűsége. Utoljára 1995-96-ban Ernesto Zedillo elnök megítélése volt hasonlóan rossz, akkor súlyos válságon ment keresztül a mexikói gazdaság, s a peso jelentős leértékelésére kényszerültek.
Jó oka volt, hogy magán kezdte az elnök a vagyonosodási vizsgálatot. Az államfő gazdagodásáról számos leleplező cikk jelent meg, tavaly októberben hírül adták, hogy a világ egyik legfényűzőbb elnöki különgépét szerezték be számára, egy TP-01 Dreamliner 787-est 550 millió dollárért. A megrendelést ugyan még elődje, Felipe Calderón adta le, de Pena Nieto nem állt el a vásárlástól.
Legendák keringenek a „mexikói Fehér Ház” néven emlegetett elnöki rezidenciáról, amely Mexikóváros egyik legelegánsabb negyedében található. A luxusházat az államfő színésznő felesége, egy népszerű szappanopera sztárja, Angélica Rivera egy építési vállalkozói konzorciumtól, a Higa csoporttól kapott hatalmas hitelből vásárolta meg. Történetesen ugyanez a csoport nyerte el – egy kínai társasággal karöltve – a kormánymegbízást a Mexikóvárosból Querétaro iparvárosba tervezett nagy sebességű vasútvonal megépítésére. Pár nappal azelőtt, hogy a házbotrány kipattant, a megbízást visszavonták, s közbeszerzési pályázatot írtak ki a 3,7 milliárd dolláros vasútépítési projektre. A Higa csoport adott el egy luxusházat Luis Videgaray mexikói pénzügyminiszternek is.
A Wall Street Journal ásta elő, hogy Pena Nieto még kormányzó korában jutányos áron vehetett meg egy másik luxusvillát, a gáláns üzletembert, akinek jóvoltából hozzájutott, jövedelmező koncessziókkal jutalmazta.
Keddi tévébeszédében Pena Nieto hangsúlyozta, minden tranzakció törvényes volt, s cáfolta, hogy bármiféle összeférhetetlenség felmerülhetett volna, mivel államfőként – állította - nem vett részt semmiféle kormánymegbízás odaítélésében. Az államfő ezt a „látszatot” reméli cáfolni a vizsgálattal, ám kétséges, hogy sikerrel jár-e. A lapok kifigurázták, hogy bejelentése után az elnök tapsra számított, de az ováció elmaradt.
Pena Nieto népszerűségének zuhanásához nagyban hozzájárult, hogy elnök felelősségét is felvetették a mexikóiak a rejtélyes módon eltűnt 43 diák ügyében. Legtöbben úgy vélik, az elnök és a mexikói szövetségi kormányzat lassan reagált, hanyagul kezelte az ügyet, nem tette meg a szükséges lépéseket a szörnyű tömeggyilkosság kivizsgálására. A diákok még tavaly szeptemberben tűntek el, a nyomozás sokáig egy helyben tapogatózott, s csak idén január végén jelentette ki véglegesen Jesus Murillo Karam főügyész, hogy a 43 diákot meggyilkolták, holttestüket egy szemétlerakónál elégették, majd a hamvakat zsákokban egy folyóba dobták a Mexikó déli részén fekvő Guerrero államban.
A vizsgálat megállapításai szerint a helyi rendőrség fogta el a diákokat, az ayotzinapai baloldali tanítóképző főiskola hallgatóit, s átadta őket a helyi drogmaffiának, az ő embereik végeztek a 43 fiatallal. Majdnem száz embert tartóztattak le a szörnyű bűnténnyel összefüggésben, köztük Iguala város volt polgármesterét és feleségét. José Luis Abarca és felesége, a drogmaffiához kötődő családból származó María de los Ángeles Pineda adta ki állítólag a parancsot a fiatalok megölésére. A mexikói hatóságok a diákok feltételezett földi maradványait Ausztriába, egy insbrucki laboratóriumba küldték, de a legmodernebb eszközökkel is csupán egyetlen fiatal maradványait sikerült DNS-minta alapján azonosítani. Mexikóvárosban hatalmas tüntetéseken követelték, hogy a kormányzat adjon számot az eltűnt diákok hollétéről.
A közvéleményt egyáltalán nem nyugtatta meg, hogy a hivatalos adatok szerint a szervezett bűnözés által elkövetett erőszak 28 százalékkal csökkent 2014-ben, az előző évhez képest „csupán” 8004 gyilkosságot regisztráltak a drogmaffiához köthetően, s ez 2009 óta a legalacsonyabb adat. A diákok eltűnése nyomán ugyan új törvényeket fogadtak el az eltűnések kivizsgálására, s Washington is további segítséget ígért a kábítószer elleni harcban, de ezek hosszú távú gondok. Pena Nietónak pedig a júniusban esedékes kongresszusi választások előtt kellene sürgősen javítania kormányzata megítélésén.
A korrupció elleni harc jegyében lecserélte a héten az állami olajtársaság teljes felső vezetését a brazil elnökasszony, Dilma Rousseff. Három év után távozott a Petrobras vezérigazgatója, Maria das Gracas Foster, s az öt általános igazgató sem maradhatott a helyén. A Petrobrasnál – egész Latin-Amerika legnagyobb állami cégénél – kirobbant korrupciós botrány kínos az államfő számára, mivel 2003 és 2010 között, még energiaügyi miniszterként, majd az előző államfő stábfőnökeként maga is tagja volt az olajcég igazgatótanácsának. A cégnél indult nyomozás kiterjedt korrupciós hálózatot göngyölített fel, mintegy 800 millió dollár kenőpénz kifizetésére, állami megbízást kapott vállalkozóktól politikusoknak visszajuttatott összegekre derítettek fényt (állítólag 3 százalékot kértek vissza). Az illegális pénzek haszonélvezője főként a kormányzó Munkások Pártja (PT), illetve koalíciós partnerei voltak. Több mint 200 vállalkozás ellen indult vizsgálat, legalább 80 embert állítanak bíróság elé, köztük a Petrobras három korábbi vezetőjét is. A most leváltott vezetőket nem vádolják, leváltásukkal Rousseff jelzést akart küldeni a piacoknak, hogy rendet teremtenek a 86 ezer alkalmazottat foglalkoztató olajcég házatáján. Rousseff sokáig ellenezte közeli barátnője, Graca Foster menesztését a spanyol El País című lap szerint. A személycserék hírére emelkedni kezdett a Petrobras részvényeinek árfolyama.