A cipőimpérium társalapítójának Dél-Amerikában élő öt leszármazottja 56 millió koronát követelt a cseh államtól. Szerintük ennyit ér ma az a vagyon, amelyet 1947-ben vett el a csehszlovák állam Jan Antonín Batától azzal az indoklással, hogy az üzletember a II. világháború alatt kollaborált a nácikkal.
A Bata cég cipőket gyártott a Wehrmacht katonáinak. A vállalat vagyonát a Benes-dekrétumok alapján kobozták el. Bata távollétében 15 év börtönbüntetést kapott. A prágai városi bíróság azonban 2007-ben felülvizsgálta a háború utáni pert és Jan Antonín Batát végérvényesen felmentette a nácikkal való együttműködés vádja alól.
Kiderült: levéltári dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Bata cég rendszeresen támogatta a londoni csehszlovák kormányt, és a számlájára esetenként több tízezer dollárt utalt át. Jan Antonín Bata a háború kezdetén lehetőségei szerint alkalmazottait is segítette. Cége mintegy 300 zsidó alkalmazottját például családtagjaikkal együtt Latin-Amerikába küldte dolgozni, kimenekítette őket Csehországból, megmentette őket a gázkamráktól. Az örökösök erre hivatkozva fordultak bírósághoz anyagi kárpótlásért.
A prágai második kerületi bíróság az új perben hozott döntését azzal indokolta, hogy a Bata-örökösök beadványukkal szándékosan megpróbálták megkerülni az érvényes kárpótlási törvényt. E szerint kárpótlás csak az 1948. februári államfordulat utáni államosításokért jár, és a Benes-dekrétumok alapján elkobzott vagyonért az állam nem fizet kárpótlást.
Blanka Petrlíková, az állam érdekeit képviselő ügyész a bíróság előtt azt mondta, hogy a Bata-örökösök a ma már érvénytelen jogi normák alapján folyamodtak anyagi kárpótlásért, és a kárpótlási törvényt is megpróbálták megkerülni. "A bíróság arra az álláspontja helyezkedett, hogy a beadvány kísérlet a törvény megkerülésére" - jelentette ki Otília Hrehová, a testület elnöke.
A prágai kerületi bíróság döntése még nem jogerős.
