Négy évvel ezelőtt az Oroszországi Szövetségi Kábítószer-ellenőrzési Szolgálat vezetője Afganisztán közelségével, a rosszul őrzött afgán határokkal magyarázta azt az elképesztő helyzetet, hogy Oroszország a három legnagyobb heroin-fogyasztó ország közé került Iránnal és Pakisztánnal együtt. A kidolgozott kábítószer-ellenes stratégia végrehajtása olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy népirtásról, a nemzet romba döntéséről beszél a narkotikumok ellen szerveződött Anyák Szövetségének a vezetője.
Medvegyev immár kormányfőként tesz kísérletet a vész megfékezésére. A kormánybizottság munkájának, a szakembereknek a tapasztalataira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy több mint 60 ezer ember hal meg évente olyan betegségben, amelynek kiváltó oka a drogfüggőség. Biztosítani kell a kábítószereseknek azt a fajta gyógykezelést, amely visszavezeti őket a munkához, a tanuláshoz, a családi élethez – figyelmeztetett Medvegyev. Ehhez pedig az állam aktív szerepén kívül arra is szükség van, hogy a társadalom ne legyen közömbös a probléma megoldása iránt.
A feladat szinte megoldhatatlannak tűnik annak a hivatalos beismerésnek a fényében, hogy a drogfüggőség rendezése mintegy 30 millió (!) embert érinthet valamilyen formában, ha másképpen nem, akkor családtagként, vagy ismerősként. Különösen nehéz annak a 3 millió családnak a sorsa, amelyben drogfüggő gyermek él. 8 millióra becsülik a viszonylag rendszeres fogyasztók számát, a felük teljes függőségnek van kitéve.
Különösen fájó tényként kezelik, hogy a legnagyobb a halálozás a 15-34 évesek körében. Az orosz halálesetek száma az európai vagy a japán átlagnak a sokszorosa. Az orosz kormány kezdi felismerni és be is ismeri, hogy messze elmaradnak a fejlett országok rehabilitációs gyakorlatától. Ezen az elmaradottságon csak úgy lehet változtatni, ha az egészségügyi szervek, az orvosok, a pedagógusok, a pszichológusok, a szociális munkások és az önkéntesek összehangolt program alapján működnek együtt.
Újfajta problémákkal szembesültek, különösen a Krímben. Az orosz és az ukrán gyakorlat ugyanis drasztikusan eltér egymástól a kábítószerfüggők kezelésében. ENSZ-szervezetek hívták fel a figyelmet arra, hogy miután Oroszország magához csatolta a Krím-félszigetet, a halálesetek száma megnőtt a drogosok körében. Ennek pedig az az oka, hogy az oroszok felszámolták a Metadonnal végzett ukrán terápiás programot, aminek a következtében a gyógyulóban lévők visszatértek a keményebb kábítószerekhez. Ez mintegy száz ember halálához vezetett.
Oroszország a Metadonnal való kezelést károsnak tartja, és kifejezetten tiltja. Ezzel az ENSZ nem ért egyet, az ugyanis a tapasztalat, hogy a Metadon hiányában a betegek vagy túladagolják magukat a keményebb drogokból vagy pedig öngyilkosságot követnek el. 2014 tavasza óta mintegy 80-100 olyan ember halt meg, aki korábban Metadin terápiában részesült.
Az ukránok által is bevezetett terápiát az ENSZ jóváhagyásával mintegy hatvan országban sikerrel alkalmazzák, és abban legalább egymillió ember vesz részt. A program krónikus betegségként tekint a drogfüggőségre, és állandó kontroll alatt tartja a betegeket, a drogot helyettesítő szert pedig fokozatosan csökkentik, majd azt végleg elhagyják. Ezzel szemben az orosz hatóságok ezt a terápiát hatástalannak ítélik meg, sőt azt állítják, hogy még több halálesethez vezetett.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az orosz hatóságok nem kevés kísérletet tesznek az áldatlan helyzet rendezésére. Öt év alatt mintegy 50 ezer kábítószer bűnbarlangot és droglaboratóriumot számoltak fel. 26 ezer szervezett banda tevékenységét blokkolták. 1,2 millió embert vontak felelősségre.
Majdnem 200 tonna narkotikumot foglaltak le. 26 tonna ópiumszármazékról, többek között 11.5 tonna afgán heroinról, 131 tonna kannabiszféléről, azon belül is 121 tonna marihuánáról és 10 tonna hasisról szólnak a különféle hírek. A szintetikus narkotikumok közül 18 tonnát vontak ki az illegális kereskedelemből, ez pedig 160 szorosa a tíz évvel ezelőtti mennyiségnek.
A kábítószer-probléma gazdasági kárával is számolni kell. Hivatalos becslések szerint a kábítószer-függőség évente másfél trillió rubel kárt okoz az országnak. A drog a bűnözés táptalaja. A 8 millió rendszeres fogyasztó naponta 4,5 milliárd rubelt költ drogra, másfél trillió rubelt vonnak ki évente a GDP-ből, többszörösét annak, mint amennyi az egészségügyi minisztérium egész évi költségvetése.
2015-öt igen fontos évnek tekintik Oroszországban a narkotikumok elleni harc szempontjából. A legelső lépést már megtették. Még a cigaretta-keverékek, füvek terjesztését és használatát is betiltották. Nyolc évre ítélhetik az ezzel kereskedőket. Kidolgozzák annak a rendszerét is, amivel nyomon kísérhetik az új szerek megjelenését. Vlagyimir Putyin elnökletével és a kormányzók részvétele mellett az Államtanács megvitatja a droghelyzetet.
Különös figyelmet szentelnek a rehabilitáció kérdésének. Az a törekvés, hogy a drogfogyasztók ne a börtönben, hanem a rehabilitációs központban kössenek ki. Azt remélik, hogy néhány év alatt számottevően csökkenthetik a drogosok által elkövetett bűncselekmények számát.
Idén már több nagy fogást elkönyvelhetnek. Szintetikus narkotikumokkal kereskedő embereket buktattak le Volgográdban, Tatárföldön heroinnal foglalkozó csoport került rendőrkézre. Kubanyban rendőrségi vezetőt tartóztattak le drogkereskedelem vádjával és börtön vár több más rendőrségi vezetőre is. Szocsiban kilenc drog-dílert ítéltek összesen több mint száz esztendő szabadságvesztésre. És ez csak néhány kiragadott példa a sok közül.
