A következő célpont a liftkezelési üzletág
Alaposan felborzolta a kedélyeket a kormányzat legutóbbi államosítási terveinek a napvilágra kerülése, amelyet ugyancsak a rezsicsökkentés égisze alatt hajtana végre a kabinet. Ezúttal az évi 1,5-3 milliárd forintos forgalmúra becsült lift karbantartási üzletág lett a Fidesz célpontja.
Az állóvizet egy államtitkári nyilatkozat kavarta fel. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a napokban, az RTL Klubnak és TV2-nek azt nyilatkozta: „Azt fogjuk javasolni a kormánynak, hogy a felvonók éves rendes ellenőrzésének és karbantartásának ügyeit a jövőben ne profitorientált cégek végezzék, hanem állami nonprofit vállalkozások, mert ez lényegesen olcsóbb lesz az embereknek.”
Már ez a nyilatkozat is elegendő volt ahhoz, hogy a szakma értetlenségét és tiltakozását kiváltsa. Ezt a tervet ugyanis a ’60-as évek téeszesítési hullámához hasonlították a szakemberek. Hangsúlyozva, hogy a többi államosított szolgáltatáshoz hasonlóan a liftkezelés sem lesz olcsóbb attól, hogy az állami társaság végzi. Mi több, az államosítás esetén biztosra vehető a drágulás, még akkor is, ha az emberek nem ügyfélként, hanem adófizetőként fizetik majd meg a felárat.
Az éles szakmai bírálatokat követően kiadott közleményében azonban a szaktárca már csak arról írt: megvizsgálják, hogy a kéménysepréshez hasonlóan a liftek évente kötelező felülvizsgálata is nonprofit tevékenység lehessen. Vagyis, a „második körben” a karbantartásról már nem, csak az ellenőrzési jog államosításáról esett szó. Így ma már nem világos, hogy pontosan milyen tevékenységet államosítanának, és azt sem tudni, hogy erre a lépésre mikortól kerülne sor.
A szakma szerint helyénvaló, hogy a nemzetgazdasági tárca felülvizsgálja a vitatott a rendeletet, ami nem mellesleg társasházak ezreit kényszerítette volna liftfelújításra. A rendelkezés tervezet egyik legkritikusabb pontja szerint ugyanis azokat a lifteket, amelyeket több mint 20 éve helyeztek üzembe vagy újítottak fel, 2020-ban felül kellene vizsgálni, és ha nem felelnek meg az akkor érvényes szabályoknak, akkor azokat nem lehetne tovább használni.
Több szakértő azonban attól tart, hogy a kormányzat meghátrálása csak időleges, és hamarosan a Fidesz mégis „ráteszi a kezét” a liftkarbantartási üzletágra is. Eddig ugyanis ritkán fordult elő, hogy a kormánypárt „kinézett” magának valamilyen üzletet, de a tiltakozások miatt végül nem „nyúlta le”.
Nincs szerencséjük a kéményseprőknek
Terveink szerint még a héten tárgyalóasztalhoz ülnek a kéményseprő ágazat szakmai érdekképviseletei, hogy megvitassák a kéményseprési iparág átalakítására vonatkozó jogszabály tervezettel kapcsolatos teendőinket. Illetve azt, hogy miként tiltakoznak a szakma ellehetetlenítése ellen – tudtuk meg Leikauf Tibortól. A Magyar Kéményseprőmesterek Szövetségének az elnöke elmondta: a múlt héten átadták a szakminisztériumnak a tervezett kormányzati lépésekkel kapcsolatos írásos véleményüket. Eddig azonban semmilyen reakció nem érkezett a beadványukra. Ennek ellenére az elnök bízik abban, hogy a kormány legalább utólag egyeztet a szakmával az új törvénytervezetéről, ha ezt már előzetesen nem tette meg.
Amint arról beszámoltunk: a szakma szerint a kormányzat katasztrofális helyzetet teremt országszerte a kéményseprésre vonatkozó új törvényjavaslatával. A jogszabály ugyanis novembertől ingyenessé tenné a lakossági kémények kitisztítását, s a feladatot a kéményseprőktől a katasztrófavédelemhez, és az általuk alkalmazott közmunkásokhoz rendelné. A tervezet szerint a jövőben csak a közületeket szolgálhatnák ki a kéményseprő cégek, a lakosságot nem. Holott a háztartások alkotják az ügyfélkör mintegy 90 százalékát. Így ez az intézkedés a kéményseprő vállalkozások csődjéhez vezetne, a kormányzati lépés 1400-1500 munkahelyet sodor veszélybe országszerte. A katasztrófavédelem nyakába pedig olyan terhet tenne, amellyel a szervezet szakképzett munkaerő híján képtelen lesz megbirkózni. Így a házak kéményei tisztítatlanok maradnak, ami jelentősen veszélyezteti majd a családok biztonságát – állítják egybehangzóan az iparági szakértők.
A Magyar Kéményseprőmesterek Szövetségének az elnöke szerint a kormány ezúttal is teljesen felesleges, csak több milliárd forint ráfordítással megvalósítható, így indokolatlanul drága, és emellett az emberek életére veszélyes törvénytervezettel állt elő.
Emlékezetes: egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése 6-7 hónapos, 800-1000 órás országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik meg, s az ilyen oktatások költsége eléri a személyenkénti kétmillió forintot.
Szakértők úgy vélik: mostanra teljes káosz alakult ki az egész országban a kéményseprési iparágban. Az Orbán-kormány ugyanis az utóbbi évek során több csapást mért a szakmára. Először 2013 januárjában csapott le a kormányzat az üzletágra, amikor az első rezsicsökkentés keretében átrendezte a díjrendszert. A következő mélyütés 2013 májusában következett, ekkor a korábbi 4000 forintról 2000 forintra csökkentette Fidesz a seprési tarifákat. 2013 júniusában újabb díjlefaragást írt elő a kormány a kéménytisztítással foglakozó vállalkozóknak. A kegyelemdöfést pedig a seprést végző vállalkozók bevételinek a 2014 márciusi megfelezése adta meg a cégeknek. Ezt úgy érte el a kormány, hogy a kötelező lakossági kémény felülvizsgálatok számát kettőről évi egyre csökkentette. A kormányzati intézkedések miatt tavaly előtt, illetve az elmúlt évben számtalan kéményseprő vállalkozó ment csődbe. Helyükre kényszer kijelöléssel választottak szolgáltatót az önkormányzatok, illetve a katasztrófavédelem. Ám mostanra ez a megoldás sem működőképes, mert már a korábbi „kijelöltek” jelentős része is csődközeli állapotba került. Vagyis, már nincs kire rábízni ezt a létfontosságú szolgáltatást.
A kormányzat egyébként éppen idén januártól tett a kéményseprők nyakába újabb terheket. Az év elejétől ugyanis négy újabb szolgáltatást – levegő utánpótlás ellenőrzést, szén-monoxid mérést, gázbiztonsági felülvizsgálatot, illetve kazán-füstcső tisztítást – kell ingyen, vagy fillérekért elvégezniük a vállalkozóknak. Kérdés, hogy ezeket a teendőket, illetve a kéményseprő vállalkozások egyéb kötelező szolgáltatásait – például a kémények alkalmassági vizsgálatát, üzembe helyezési engedélyek kiadását – kik végzik majd, ha a kabinet néhány hónapon belül valamennyi szolgáltató vállalkozót csődbe juttatja, az új „szakember gárda” pedig ez alatt az idő alatt még nem készül fel ezen feladatok elvégzésére.