A második magyar köztársaság 1946. február 1-jei kikiáltására emlékezve Tóbiás József közölte, egy élhetőbb, nyugodtabb Magyarország megteremtése a céljuk. Olyan közösséget építünk a köztársaság helyreállításaként, mely jóléti államot teremt – fogalmazott beszédében, azt is hangoztatva, nincs jogbiztonság létbiztonság nélkül. Azt mondta, „ma önkény tombol”, az ország szisztematikus leszakítása zajlik a modern világtól.
Tóbiás József azt mondta, a köztársaság olyan közösség, amely egyenlő polgárokból áll, akik közösen alakítják jövőjüket. Ennek a közösségnek elidegeníthetetlen emberi jogai vannak és olyan intézményei, amelyek védik és ellenőrzik a megosztott hatalmi működést – fejtette ki. Dózsától, Kossuthon át a közelmúltig, Horn Gyula és Göncz Árpád ilyen köztársaságért dolgoztak – tette hozzá.
Szükséges, hogy a köztársaság polgárainak mindegyikét megillesse a szociális biztonság, az esélyek biztosítása – közölte az MSZP vezetője, megjegyezve: míg Európa nyugati felén a társadalom ötöde, Magyarországon a fele szegény. Véleménye szerint a köztársaság közösségét bővíteni kell, vagyis felelősségük kiterjed a köztársaság legelesettebb tagjaira is. Csak olyan köztársaság lehet sikeres, amely egyben egy modern 21. századi jóléti állam is – szögezte le.
Tóbiás József szerint a jelenlegi hatalom szisztematikusan azon dolgozik, hogy elvegye a társadalom demokráciába, a joguralomba vetett hitét, függővé és kiszolgáltatottá igyekszik tenni azokat a csoportokat, amelyek nem tudják érdekeiket képviselni. A pártelnök-frakcióvezető ezért feladatként jelölte meg azt, hogy visszaadják a hitet ezek iránt a megingathatatlan értékek iránt.
A megemlékezés végén a megjelentek nemzeti színű zászlókat helyeztek el a kőnél, amelyet négy évvel ezelőtt állított az MSZP, hogy „kőbe vésse a köztársaságot”.
