Steffen Seibert Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök "kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet beszélik meg". Jelezte a német szóvivő, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozik.
A német kancellár "az országot látogatja meg", és nem csupán kormányfő kollégáját
Angela Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is "kritikus pragmatizmussal" viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez - mondta el Kai-Olaf Lang német politikai elemző.
A berlini Tudomány és Politika Alapítvány - Német Nemzetközi Politikai és Biztonsági Intézet (Stiftung Wissenschaft und Politik - Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit, SWP) uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője rámutatott, hogy a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz.
Angela Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország "változatlanul fontos" Németországnak, és a német-magyar viszonynak "magas helyi értéke" van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak "eltérő hangsúlyok" és tisztázó vitákra is szükség volt - mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.
Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől "nem lehet tartósan kitérni", hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy "a német-magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben", ha meghívás érkezik Budapestről - mondta az elemző.
Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése "hosszabb időt vett igénybe", a német fél jelzi, hogy "nem adta magát könnyen".
További fontos tényező, hogy a német kancellár "az országot látogatja meg", és nem csupán kormányfő kollégáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német-magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is "ápolni kell" - emelte ki Kai-Olaf Lang.
Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.
Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a "kritikus pragmatizmus" határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, "nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt" - mondta Kai-Olaf Lang.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan "központi szerepe" lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.
A német megítélés szerint Magyarország "legitim igénye" az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel "ambivalensen" közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat "különutas" politikát - fejtette ki a politikai elemző.
A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban "hasonló filozófiát" képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben "van mit megvitatni", hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket - mondta Kai-Olaf Lang.
Aktuális kérdések tisztázását is várják Merkeltől
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara örül annak, hogy Budapestre látogat Angela Merkel kancellár, hiszen a két ország kormányfőjének találkozója alkalmat nyújt a kapcsolati rendszer áttekintésére, továbbá arra, hogy közvetlenül megismerjék a másik fél álláspontját fontos aktuális kérdésekben - hangsúlyozta az MTI-nek adott interjújában Gabriel A. Brennauer, a mintegy kilencszáz magyarországi német vállalatot tömörítő kamara ügyvezető igazgatója.
"Mi azt várjuk kancellár asszony látogatásától, hogy megerősíti a két ország között meglévő, hagyományosan jó kapcsolatokat, és lendületet ad az előttünk álló közös feladatok sikeres megoldásának" - jelentette ki.
A DUIHK ügyvezetője, egyben elnökségi tagja hangsúlyozta: a két ország álláspontja számos politikai és gazdasági területen megegyezik vagy hasonlít. Utalt arra, hogy a közelmúltban emlékeztek meg a keletnémet menekültek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő magyarországi határnyitás 25. évfordulójáról, és ebből az alkalomból a kamara számos tagvállalata is csatlakozott a budapesti német nagykövetség "Danke Ungarn" országos plakátakciójához.
A mai világban szoros összefüggés van a gazdaság és a politika között, nemzetközi szinten ugyanúgy, mint a nemzetgazdaságon belül. A csúcsszintű megbeszélések két tekintetben is előmozdíthatják a gazdasági kapcsolatokat. Egyrészt a kormányfők fontos európai vagy globális kérdésekben egyeztethetik álláspontjukat, másrészt új elvi támpontokat adhatnak olyan gazdasági kérdésekben, amelyeket ma már nemzeti szinten nem, hanem csak európai összefogással lehet megoldani.
Tavalyi konjunktúra-felmérésében a DUIHK által megkérdezett német vállalatok a korábbinál kedvezőbb véleményt fogalmaztak meg mind a magyarországi gazdasági helyzet, mind az üzleti-befektetési környezet alakulásáról. A felmérés hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a pozitív elmozdulás ellenére maradt néhány olyan terület, amelyen a feltételek még nem felelnek meg a befektetők elvárásainak. Ennek kapcsán az ügyvezető igazgató kifejtette: az egyik visszatérő, és még mindig aktuális kérdés a kiszámíthatóság, pontosabban annak hiánya. "Ennek egyik friss és jellemző példája az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az ekáer. Ezt a rendszert sajnos előzetes szakmai konzultáció nélkül vezették be, a gyakorlati alkalmazás szempontjából életszerűtlen, és súlyos károkat okozhat az itt működő - hazai és nemzetközi - vállalatok versenyképességének.
A törvényalkotó által megnevezett célt, azaz az adócsalás és a feketegazdaság visszaszorítását, teljes mértékben támogatjuk, de jelenlegi formájában a szabályozás több kárt okoz a magyar gazdaságnak, mint hasznot - mondta. Hozzátette: általában azt várnák el, hogy az érintett gazdasági szereplőkkel időben történjen érdemi egyeztetés, mert ezzel lehetne leginkább biztosítani, hogy szakmailag megalapozott döntések szülessenek, amelyek nem veszélyeztetik az üzleti bizalmat sem.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Angela Merkel látogatása előtt egyeztettek-e a kancellárral, elmondta: a tárgyalások napirendjét és témáit természetesen a két kormányfő határozza meg. "Magától értetődő, hogy a német kormány rendszeresen tájékozódik az egyes gazdasági partnerekkel kapcsolatos kérdésekről, és tevékenységünk során mi is rendszeresen adunk tájékoztatást német és magyar partnereinknek a magyarországi fejleményekről, sikerekről, vagy esetleges problémákról. A kormányfői szintű találkozók esetén - akár Berlinben, akár Budapesten - növekszik az információigény mindkét oldalról, mi ennek a legobjektívabb módon igyekeztünk, igyekezünk eleget tenni" - mondta.
Azzal a kormányzati törekvéssel kapcsolatban, hogy Magyarország a régió, sőt Európa termelési központja legyen, a DUIHK vezetője emlékeztetett: a magyarországi német befektetésekben az ágazati szerkezetet tekintve a termelő szektor átlagon felüli részesedéssel bír. A befektetések fele termelő cégekben testesül meg, a másik fele szolgáltatási vagy közmű-ellátási vállalatokban. "Meggyőződésünk, hogy a termelési szektor fontos és stabil alapja a gazdaságnak, de tudomásul kell venni, hogy a szolgáltatási és ellátási szektor ugyanolyan fontos a gazdaság számára. Ezért azt szeretnénk, hogy minden ágazatban biztosítsuk az eredményes hosszútávú fejlődéshez szükséges feltételeket" - jelentette ki.
Németország Magyarország első számú gazdasági partnere. Mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a német működőtőke Magyarországon, és az országban működő mintegy 4000 német vállalat körülbelül 300 ezer magyarnak ad munkát. Ezzel összefüggésben a DUIHK vezetője úgy értékelte: a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak nagyon széles, stabil alapja van, és azok sok évtizedes múltra tekintenek vissza. Ma számos német cégcsoporton belül stratégiai jellegű szerepet töltenek be a magyarországi leányvállalatok. Ez több szempontból is kedvező hatással lehet a kétoldalú kapcsolatokra. Egyrészt a magyarországi telephelyek számára stabil "vevői" kört jelentenek a cégcsoport más tagjai, másrészt a meglévő magyar egységek nem egy esetben nagyobb eséllyel pályázhatnak a cégcsoporton belül tervezett újabb beruházásokra.
Természetesen figyelembe kell venni, hogy a vállalatok gazdasági eredményeit, és a beruházási döntéseket elsősorban a piaci kereslet határozza meg, ami alatt Magyarország szempontjából leginkább az európai vagy a világpiacot kell érteni. A tőkeforrásokért, de az emberi erőforrásokért is éles verseny folyik globális szinten. Ezért Magyarország számára fontos feladat, hogy hosszú távon is biztosítsa a megfelelő, megbízható gazdaságpolitikai környezetet, amely lehetővé teszi az amúgy meglévő kedvező reálgazdasági feltételek minél eredményesebb kiaknázását - jelentette ki az ügyvezető igazgató.