Hogy mire számíthat az EU az új görög kormánytól, arról sokat sejtethet Alekszisz Ciprasz új miniszterelnök kedd esti megnyilatkozása is. Elhatárolódott ugyanis az uniónak attól a nyilatkozatától, amelyben további szankciókkal fenyegetik meg Oroszországot az ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatás miatt Ciprasz azt közölte, velük senki sem egyeztette a nyilatkozatot, s aggodalmát fejezte ki ennek kapcsán Federica Mogherininek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
A görög választás előtt sokan már leírták az Arany Hajnalt. A közvélemény-kutatók is abból indultak ki, hogy népszerűsége már messze nem olyan mértékű, mint korábban, kivált azóta, hogy 2013-ban egy aktivistája meggyilkolt egy antifasiszta rappert. Kiderült ugyanis, hogy a neonácik több tagjának volt köze erőszakos cselekményekhez, emellett gazdasági bűncselekményekben, pénzmosásban is szerepül volt. Ehhez képest az Arany Hajnal a harmadik legerősebb tömörülés lett. Ez úgy is figyelemreméltó eredmény, hogy 17 képviselői helyre tett szert, ami eggyel kevesebb, mint eddigi mandátumainak száma. (Csak papíron rendelkezett ennyi képviselővel, valójában a frakció nagy része börtönbüntetését tölti.) Az Arany Hajnal erősebbé vált a szocialistáknál is, annál a pártnál, amely korábban évtizedeken át határozta meg az ország politikai arculatát.
Bár a közvélemény-kutatók azért nem lőttek annyira mellé az Arany Hajnal szereplését illetően, hiszen a tévedés a három százalékos hibahatáron belüli volt, a felmérések nagy része 4-5 százalékos eredményt jósolt számára, hat felettit egyik sem. A választás bebizonyította, amit eddig is tudni lehetett: az Arany Hajnal rejtőzködő párt. Nehéz megmondani pontos támogatottságát, mivel a felmérések során sokan nem hajlandóak elárulni a kérdezőbiztosoknak, hogy valójában a neonácikra adnák a voksukat. A majdnem hét százalékos eredmény azért is meglepő, mert az Arany Hajnal ezúttal nem is fejtett ki igazi kampányt, főleg azért, mert szinte teljes vezérkara rács mögött van.
Az Arany Hajnal támogatottságának oka a bevándorlással kapcsolatos véleménye. A párt minden bevándorlót kiutasítana az országból. Ez ugyan beláthatatlan következményekkel járna, s a megoldás humánusnak semmiképpen sem nevezhető, mégis egy rétegnek tetszik ez a sarkos vélemény. Európa egyetlen másik államát sem érte olyan váratlanul és gyorsan a menekülthullám, mint Görögországot. A rendszerváltás után albánok százezrei érkeztek ide. 2004 után aztán még inkább felgyorsult a külföldiek rohama, sokan érkeztek a volt szovjet tagköztársaságokból is Ázsiából. A társadalom pedig nem volt felkészülve a külföldiek rohamára.
Ma már a görög lakosság tíz százaléka bevándorló, ez a magas arány még tíz évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna. A kormány csak két éve dolgozott ki először politikai stratégiát a bevándorlókkal kapcsolatban. Előtte voltak ugyan törvények, ezeket azonban alig alkalmazták abból kiindulva, hogy a bevándorlók számára Görögország nem cél-, csak tranzitállam.
Már korábbi kutatások is megerősítették, hogy sok rendőr adja voksát az Arany Hajnalra, továbbá azok, akik úgy érzik, hogy a kormányzat cserben hagyta őket a migráció kérdésében. Szakértők szerint az Arany Hajnal vártnál jobb eredményében szerepet játszhatott a párizsi terrortámadás sorozat is. Akadnak ugyanis olyan vélemények, amelyek szerint Görögország már csak stratégiai helyzete okán is az iszlám terroristák terepévé válhat.