Az MNB az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul, 2,1 százalékon hagyta kedden az alapkamatot.
Az elemzők a döntéshez fűzött kommentárjaikban utaltak a lefelé mutató inflációs kockázatokra, és úgy vélték, hogy az MNB a márciusban megjelenő negyedéves inflációs jelentésében jelezheti majd, hogy szükségesnek tart-e további lazító lépéseket.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács valószínűleg továbbra is tartja magát ahhoz a véleményhez, amit január közepén megfogalmazott, hogy az inflációs cél teljesülni fog 2016 második felében, így nem indokolt az alapkamat változtatása.
Hozzátette: márciusban teszi közzé a legfrissebb inflációs előrejelzését az MNB, amiben már jelezheti, hogy szükségesnek ítél-e további lazító lépéseket. Az inflációs pályára ugyanis lefelé mutató kockázatot jelent például a deflációs európai környezet, a csökkenő üzemanyagár és annak másodkörös hatásai. Szintén márciusban kezdi el az EKB az eszközvásárlási programját, ami megágyazhat az MNB számára, hogy nekivágjon egy újabb kamatcsökkentési ciklusnak.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint az MNB kivár a márciusi inflációs előrejelzésig. Úgy vélte, hogy a forint árfolyamának gyengülése a kamattartást támogatta. Ha az euró árfolyama 310 forint alá kerül és huzamos ideig ez alatt a szint alatt marad, az a további enyhítésre ösztönözheti a jegybankot.
Az elemző mindazonáltal egyéves időtávon inkább a forint gyengébb árfolyamát valószínűsíti, ezért alapforgatókönyve szerint a jegybanki alapkamat az év végéig változatlan marad, utána pedig egy új kamatemelési ciklus kezdődik. A monetáris politika szigorításához kellene vezetnie a hazai inflációs kockázatok növekedésének és a pénzpiacok változékonyságának, amelyet az amerikai jegybankrendszer szerepét betöltő Federal Reserve kamatemelési ciklusának majdani elindítása vált ki - mutatott rá Kondrát Zsolt.
Bebesy Dániel, a Budapest Bank portfóliómenedzsere úgy vélte, a további enyhítést egyelőre nem az alapkamat vágásával, hanem inkább a növekedési hitelprogram kiterjesztésével próbálja meg elérni az MNB.
Emlékeztetett, hogy az MNB a decemberben publikált inflációs jelentésben még 70 dollár feletti hordónkénti olajárral számolta az inflációs prognózisát, az azóta eltelt időszak azonban inkább a tartósan alacsonyabb olajár irányába mutat. A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett a nemzetközi környezet is támogatóbbá vált decemberhez képest, hiszen az EKB, valamint a japán jegybank intenzívebb eszközvásárlásai jelentős likviditás többletet jelentenek a globális tőkepiacoknak.
A hazai piac mindezek tükrében beárazta a további kamatcsökkentést, a három éves állampapír hozama a jegybanki alapkamat alá esett januárban - írta az elemző.
Bebesy Dániel szerint az év végén és január első felében tapasztalt jelentősebb forintgyengülés és volatilitás óvatosságra inthette az MNB-t. A hazai deviza árfolyamának esetleges stabilizációja, a meglepően alacsony inflációs számok, és a régiós jegybankok további enyhítései azonban itthon is könnyen újraindíthatják a kamatvágást.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzőjének véleménye szerint az EKB januári lépését követően kitágult a magyar jegybank mozgástere, ám kamatcsökkentésre leghamarabb tavasszal lát lehetőséget.
A fő kérdésnek azt tartja, hogy a folyamatosan csökkenő olajár, az európai eszközvásárlási program és az Egyesült Államok által meghatározott tengerentúli kamatkörnyezet hogyan befolyásolja majd a döntéshozókat 2015 első felében. Egy esetleges kamatvágás szempontjából a jövőben kiemelten fontos figyelni továbbá a maginflációs trendeket és a jegybank inflációs mutatóit is.
A Nézőpont Intézet MTI-hez eljuttatott elemzése szerint a monetáris tanács kamatdöntése felelős lépés volt a jelenleg bizonytalan nemzetközi környezetben. "Matolcsy György jegybankelnök tavalyi iránymutatása a jegybanki alapkamat 2015-ös tartós tartására vonatkozóan hiteles tájékozódási pont lehet a piacoknak az év hátralévő részében" - írták.
Az elemzőintézetnél úgy vélik, hogy az MNB-nek a jövőben is fokozottan ügyelnie kell a nemzetközi monetáris folyamatokra, különös tekintettel a régiós jegybankok tevékenységére, figyelembe véve a nagy pénzügyi centrumok helyzetét is. Ennek alapján a közeljövőben az előretekintő iránymutatás megerősítése, illetve a gazdasági növekedést támogató monetáris politikai eszköztár kiterjesztése valószínű.