A "donyecki és luhanszki népköztársaságok" hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat" - állapította meg a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.
A finn Sanoma Independent Media, az amerikai The Wall Street Journal és a The Financial Times közös kiadványa ezt arra alapozta, hogy az Azovi-tenger partján elterülő délkelet-ukrajnai város lövetésére való külföldi reagálás "kissé eltért" az eddigiektől.
A Vedomosztyi szerint az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet "sokáig nem vette észre a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát", most azonban "gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult ki". Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy "hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat". Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai szeparatistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készítenek elő - írta az orosz lap.
A Vedomosztyi szerint a tavaly december végén még lehetségesnek tűnő délkelet-ukrajnai békefolyamat kudarcba fulladt. Alapvetően az a probléma, hogy Moszkva azt akarja, a szakadárok legyenek Kijev tárgyalópartnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott "donyecki és luhanszki népköztársaságokat".
A Szergej Markov orosz politológus által elképzelt forgatókönyv szerint az úgynevezett - a két szakadár területet magába foglaló - Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti "az ellenséget", vagyis az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost - mondta a politológus a Vedomosztyinak.
Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a Donyec-medencei helyzet kiéleződése azzal van összefüggésben, hogy kifulladt a minszki tárgyalási forma. Szerinte a "felkelők" a mostaninál rugalmasabb álláspontot akarnak kicsikarni a kijevi hatalomtól, és el akarják tolni a frontvonalat.
Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy a délkelet-ukrajnai szembenállás előbb vagy utóbb új tárgyalásokkal végződik. Előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, és céljaik elérése érdekében nagyobb eszköztárra akarnak szert tenni. A szakértő éppen ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért.
Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki folyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok.