Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy Németországban "alábecsülik, milyen károkat okoznak a Pegida idegenellenes és rasszista lózungjai és plakátjai".
Az ilyen megnyilvánulásokkal kapcsolatban "a világ nagyon figyel Németországra, ha akarjuk, ha nem" - mondta a német diplomácia vezetője, megjegyezve, hogy külföldi útjain "állandóan rákérdeznek" a drezdai központú mozgalom ügyére.
Az ország tekintélyének, hitelességének védelmében igen fontos "világosan, egyértelműen kimondani, hogy a Pegida nem Németország nevében beszél" - tette hozzá.
Steinmeier kiemelte, hogy "idegesíti" a Pegida attitűdje, viszonyulása Németországhoz, amely azon az állításon alapul, hogy nem szabad mindent kimondani, a hétköznapi ember panaszait pedig nem hallgatja meg senki.
"Ez egyszerűen nem igaz, és csak ürügy arra, hogy félelmet keltsenek az eszement követeléseikkel", és "uszítsanak a külföldiek és a muzulmánok ellen" - mondta Frank-Walter Steinmeier.
Arra a kérdésre, hogy a politikai rendszer szereplőinek minként kellene kezelniük a Pegidát, azt mondta, hogy a társadalomban elbizonytalanodás, aggodalom tapasztalható, és a politikusoknak beszélniük kell a csalódott, magukat hátrányos helyzetbe szorítva érző emberekkel. Az "önjelölt népképviselőkkel" viszont nem kell szóba állni - tette hozzá a szociáldemokrata politikus, aki szerint a Pegida szervezői azért igyekeznek a politikai menedékjog ügyét a középpontba állítani, mert "a menekültüggyel egyszerűbb mozgósítani az elbizonytalanodott embereket, mint az olyan bonyolult témákkal, mint az infrastrukturális elmaradottság vagy a társadalom elöregedése".
A parlamenti pártok körében általános vélekedés, hogy nem szabad kapcsolatba lépni a Pegida szervezőivel és irányítóival, de komolyan kell venni mindazok aggodalmait és félelmeit, akik a mozgalom felvonulásain menetelnek. Ugyanakkor vannak, akik szerint velük sem érdemes beszélni.
"Mindenki felelős a tetteiért, és azért is, hogy kinek a zászlaját követi, ezért én nem szeretnék párbeszédet kezdeni olyan emberekkel, akik hangulatot keltenek a bevándorlók, a külföldiek és a másként gondolkodók ellen" - utalt a Pegida-tüntetések résztvevőire egy hét végi interjúban Yasmin Fahimi, a szociáldemokraták (SPD) főtitkára.
A párt elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter viszont szombaton Drezdában részt vett egy fórumon, amelyet a Pegida híveinek rendezett az állampolgári ismeretek terjesztésével foglalkozó német állami intézmény, a Politikai Képzés Szövetségi Központjának (bpb) szászországi szervezete (SLpB) a mozgalom és a politika közötti párbeszéd előmozdítása céljából. Gabriel jelezte, hogy magánemberként vett részt a beszélgetésen, de az SPD-ben így is többen bírálták.
A Pegida tavaly október óta szervez felvonulásokat a drezdai belvárosban hétfő esténként a rendszerváltás idején tartott hétfői demonstrációk mintájára. A tüntetéseken hétről hétre többen mentek el, legutóbb 25 ezren voltak. A január 19-re szervezett, sorban 13. felvonulást elhalasztották, mert az alapító-főszervező Lutz Bachmannt ismeretlenek halálosan megfenyegették.
Bachmann azóta lemondott a mozgalmat szervező egyesület elnöki tisztségéről, mivel gyűlöletre uszítás gyanúja miatt eljárás indult ellene. A drezdai ügyészség egy Facebook-bejegyzés miatt indított eljárást, amelyben Bachmann egyebek között állatoknak nevezte a Németországban menedékjogot kérő külföldieket és úgy vélekedett, hogy nincsenek "igazi" háborús menekültek. A Pegida lemondott vezetője körül botrány alakult ki egy szelfi miatt is, amelyen Adolf Hitler náci vezért idéző bajusszal és hajviselettel látható.
A mozgalom hétfő helyett vasárnap tartja a következő drezdai felvonulást. A döntést azzal indokolták, hogy hétfőre ellendemonstrációkat jelentettek be, és nem akarnak összetűzést az ellenük tüntető "baloldali káoszbrigádokkal".
Hétfőn "Nyitott és sokszínű - Drezda mindenkinek" címmel tartanak szabadtéri rendezvényt a szászországi főváros központjában, számos neves művész, köztük Herbert Grönemeyer zenész, színész közreműködésével.
A Pegida Drezda után több más nagyvárosban is megjelent, Münchenben például a Bajorország a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Bagida), a német fővárosban pedig a Berlin a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Bärgida) nevű mozgalom kezdett felvonulásokat szervezni, a drezdaihoz hasonló, nagyobb tömeget azonban eddig nem sikerült mozgósítani, az ellentüntetéseken pedig mindig nagyságrendekkel többen jelentek meg.