A robbantás után az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács információs-elemzőközpontjának hivatalos honlapján közlemény jelent meg, amelyben az áll, hogy Oroszország tovább folytatja a háborút Ukrajnával szemben, emellett pedig az ukrán állam területén terrorcselekményeket hajt végre. Ilyen, a lakosság ellen indított újabb támadás például a harkivi robbantás is. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat és belügyminisztérium büntetőeljárást indított az ügyben.
Oroszország erre a vádra nem reagált, de azt a hétfői kijevi bejelentést, miszerint több mint 700 orosz katona, két zászlóalj, hatolt be a kelet-ukrán térségbe hétfőn a donyecki szakadárok támogatására. Moszkva olyan ostobaságnak nevezte a bejelentést, ami reagálásra sem érdemes. Az ukrán terrorellenesnek nevezett hadművelet parancsnoksága szerint Oroszország továbbra is rendszeresen juttat át fegyvereket, beleértve a BUK típusú földi támogatású légvédelmi rendszereket is, valamint katonai erősítést, azaz zsoldosokat a szakadárok által ellenőrzött határszakaszon.
Moszkva azonban következetesen tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szakadárok és a kijevi kormány konfliktusába. tegnap a Kreml a kelet-ukrajnai harci cselekmények kiújulását bírálta. Dmitrij Peszkov Putyin elnök szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "a harci cselekmények minden kétséget kizáróan komolyan aláássák" az orosz, az ukrán, a francia államfő és a német kancellár tanácskozása előkészítésének eredményességét. Moszkva Kijevet vádolja a tűzszünet megsértésével és azzal, hogy újabb heves tüzérségi támadást indított a szakadárok ellen, nem kímélve a régió településeit sem.
Ukrajnában tegnap megkezdődött hivatalosan az újabb részleges katonai mozgósítás. A mozgósítás három hullámban, összesen 210 napig tart majd, és érinti Ukrajna valamennyi megyéjét és a fővárost is. A behívottak azokat a katonákat váltják fel, akik tavaly tavasz óta szolgálnak a háborús övezetben.
