A devizapiacokon tegnap viszonylagos nyugalom volt, mivel az Egyesült Államokban a Martin Luther nap miatt szünetet tartottak, így csak mérsékelt kereskedés folyt a világban. Az euró 319, a svájci frank 315, az amerikai dollár 274,50 forintot ért hétfőn kora este.
A teljes hazai lakáshitel-állomány 44,6 és a szabad felhasználású jelzáloghitel-állomány 62,3 százaléka svájci frank alapú – s összesen 2600 milliárd forintot tesz ki -, ezzel szemben a svájci frank alapú személyi hitelek állománya csak 21 milliárd forint, ami a teljes személyi hitel állománynak mindössze 7,2 százaléka - érzékeltette a forintosítás után fennmaradó kockázatok nagyságrendjét Kovács Levente, a Privátbankár.hu internetes portál érdeklődésére. A Magyar Bankszövetség főtitkára utalt arra is, hogy a vállalati hitelezés is főként euróban zajlott. A gépjármű-finanszírozásról a szakember megemlítette, hogy az érintett szerződések döntően 2008. előtt köttettek, így – az 5-7-éves átlagos finanszírozással számolva – jó részük már kifutott, vagy a következő hónapokban zárul. A főtitkár hangsúlyozta, hogy mind a személyi hiteleket felvevők, mind az autólízinges ügyfelek tehercsökkenéssel számolhatnak az elszámoltatás nyomán (az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés visszaírása után), amelynek a hatása jórészt ellensúlyozza a svájci frank árfolyamának megugrásából eredő törlesztőrészlet-növekedést.
A nemzetgazdasági tárca arról számolt be, hogy mivel Horvátországban és Lengyelországban jelentős is gondot okoz a lakosság magas svájci frank alapú hitelállománya, ezért ezek az országok érdeklődnek a magyar devizahiteles-mentés módszerei iránt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közszolgálati rádióban tegnap arról beszélt, hogy az államadósságot csökkentették, illetve abban a devizaadósság arányát 50-ről 35 százalékra szorították le, és ez a folyamat szándékuk szerint nem ért véget.
Egyébként jelenleg csak egyetlen svájci frank alapú államkötvény van a piacon, jövő májusban jár le, s a névértéke 200 millió svájci frank. Ezen - Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint - 60 forintos árfolyamgyengüléssel számolva jelenleg 12 milliárd forintot bukhatunk el, ami a hozzávetőleg 24 ezer milliárd forintos államadósság 0,05 százaléka. A magyar államadósságon belül a válság előtt 25-30 százalékos volt a devizaadósság aránya, ez jelenleg 35-40 százalékos.
A devizakockázatok kivédése miatt ismét felszínre került, hogy Magyarország mikor csatlakozhat az euróövezethez - erről Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozott a tegnapi Magyar Hírlapban. Álláspontja szerint reálisan 2018 és 2020 között kerülhet abba a helyzetbe a magyar gazdaság, a magyar állam, hogy dönthessen arról, bevezeti-e az európai közös pénzt. Mint mondta, külön mérlegelés kérdése viszont, hogy belépünk-e az euróövezetbe, ám annak pénzügyi feltételei akkorra teljesíthetők lesznek. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy ha megnézzük a velünk szomszédos országokat, nem merné azt állítani, hogy ez euró bevezetésével kizárólag nyertek. Rogán szerint Szlovéniában ez komoly gazdasági bajokhoz vezetett, és Szlovákia sem emésztette meg könnyen az euró bevezetését. A közös pénznemnek van előnye és hátránya, ezeket mérlegelni kell, de legalább a döntés lehetőségét kell megteremteni. Nem akarjuk erőltetni az eurót – tette hozzá.