A múlt heti párizsi vérengzés nyomán a január 19-én esedékes EU-külügyminiszteri tanácskozáson, majd a belügy- és igazságügyi miniszterek január 29-30-i informális ülésén, utána pedig a február 12-13-i informális EU-csúcson vitatják meg a terrorizmus elleni harc teendőit - tájékoztatott a magyar helyettes államtitkár.
Hozzátette azt, hogy a rigai eszmecserén több nyugati ország képviselője a migráció kérdését is összefüggésbe hozta a párizsi merénylet ügyével. Megítélése szerint a migrációs problémakör szintén fel fog merülni a közelgő uniós tanácskozásokon.
Szó volt a rigai egyeztetésen az Európai Bizottság beruházásösztönző tervéről, a 315 milliárd euró megmozgatását előirányzó, úgynevezett Juncker-csomagról is - folytatta Szalay-Bobrovniczky. Elmondta: szlovák hivatali partnerével együtt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az intézkedéscsomag realizálása során a már megítélt uniós forrásokat - így például kohéziós pénzeket - ne osszák újra más projektekre.
Nyugati részről felvetették, hogy a befektetésösztönző lépések megtételekor mindenképpen életképes projektekre kell fordítani a pénzt. A magyar helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban jelezte, hogy Budapest fontos és életképes prioritásnak tartja az energiaügy kiemelt kezelését, és ilyen témában kíván javaslatokkal előállni.
Az energiapolitikát illetően a rigai megbeszélésen elhangzott - folytatta Szalay-Bobrovniczky Vince -, hogy folytatni kell a diverzifikációt, mégpedig mind a beszerzési források, mind a szállítási útvonalak tekintetében. Magyarország emellett támogatja azt a lengyel javaslatot, hogy mielőbb hozzák létre az energiauniót.
A lett elnökség nagyon fontosnak tartja az EU-bővítési folyamat továbbvitelét is - mondta a helyettes államtitkár, és beszámolt arról, hogy e témakör megvitatásakor szintén kifejthették álláspontjukat a tagjelölt országok képviselői.
Ami az unió keleti partnerségi politikáját illeti, Lettország erősen készül a májusi partnerségi csúcstalálkozóra - állapította meg Szalay-Bobrovniczky. Közölte azt is: e téma kapcsán szóba került Ukrajna, és a résztvevők egyetértettek abban, hogy a minszki fegyverszüneti megállapodást mindkét félnek be kell tartania.