Noha ha csak egy kis szerencsénk lett volna – vagy egyszerűen legyőzzük a szlovénokat a vb-selejtezőn –, akkor most a magyar férfi kézilabda-válogatott is a héten kezdődő világbajnokság utolsó felkészülési állomásaként tekinthetett volna az oviedói nemzetközi tornára. Ugyanúgy, mint a vb-címvédő spanyolok, illetve a lengyelek.
Azonban a volna ott van, így Talant Dujshebaev szövetségi kapitány csapata számára ilyen téttel nem bírt a torna. Ám könnyen lehet, hogy jobb is ez így, ugyanis a magyar válogatott valamennyi találkozóját elveszítette – a spanyolok 27-25-re, a lengyelek 35-25-re, míg a hozzánk hasonlóan a vb-t tévén néző norvégoktól 28-26-ra –, ráadásul úgy, hogy a mérkőzések hajrájában minden alkalommal csődöt mondott.
A spanyolok ellen jól kezdtek a magyarok, 4-1-re elhúztak, sőt, a szünetben is vezettek Nagy Lászlóék.
Ennek ellenére az utolsó negyedórában a spanyolok zsinórban hatszor találtak be a kapunkba, így elment a meccs. A lengyelek ellen az utolsó tíz percig nyílt volt a csata, ám onnan ellenfelünk gyors lerohanásokkal és könnyű gólokkal törte meg csapatunkat, aminek aztán súlyos, tízgólos vereség lett a vége.
A norvégok ellen ismét jól ment egy darabig – szünetben 16-14-re vezettek is Miklerék –, ám ezúttal szinte a teljes második félidőben csak az eredmény után futott a csapat, meglehetősen kevés sikerrel, így a vége 28-26 lett az északiak javára.
A Talant Dujshebaev szövetségi kapitány szerint annak ellenére nem kell a vészharangokat kongatni, mert valamennyi meccsünket elveszítettük.
„Három vereséget szenvedtünk, ám ez nem katasztrófa. Ugyanakkor ez a torna is megmutatta, rettentően sok munka áll előttünk. Keserű a szám íze, csalódott, de nyugodt vagyok. Látom az utat, amin éppen csak elindultunk” – árulta el a kapitány.
Mindenesetre több mint érdekes, és bizony ugyanakkor elszomorító, hogy a decemberi női Európa-bajnokság után ezen a férfi tornán is a végjátékot nem bírják válogatottjaink.
