Ellentétben azzal, amit Antonisz Szamarasz kormányfő állít, nevezetesen az ország csődbe menne, ha elhagyná az euróövezetet, úgy véli, a csőd éppen akkor kerülhető el, ha Athén elhagyja az eurózónát. A Handelsblattnak elmondta, amennyiben az ország fizetőeszköznek megtartaná a közös európai valutát, újabb és újabb hitelekre és adósságelengedésre kényszerül. A versenyképességét csak akkor nyerheti vissza, ha leértékeli új,saját nemzeti valutáját – jelentette ki a közgazdász, aki már egy néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában is azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Görögország sosem tudja visszafizetni a 240 milliárdos hitelt. Sinn úgy véli, Athén számára éppen a baloldali radikális Sziriza jelentené a megoldást. A párt elnöke, Alekszisz Tsziprasz ugyanis szerinte „megértette a probléma lényegét”. Azzal kapcsolatban, hogy Tsziprasz felhozta a második világháborús német kártérítés ügyét, kifejtette, ez egy a sok közül a nem örömteli fejlemények közül.
A közgazdász szerint azonnali közbeavatkozásra lenne szükség, mert a jelenlegi helyzet senkinek sem ideális. A helyi lakosság számára elviselhetetlen a gazdasági helyzet, az EU-nak pedig az újabb és újabb hitelek folyósítása. Utalt arra, hogy az országban kétszer annyi a munkanélküliek száma, mint 2010 májusában. Akkoriban azonban megakadályozták kilépését az EU-ból, s azt remélték, gazdaságát hamar sikerül újra talpra állítani. „A valóság azonban az, hogy jelenlegi ipari termelése 30 százalékkal alacsonyabb, mint a válságot megelőző időben” – hangoztatta. A versenyképesség szempontjából gondot jelent az is, hogy a görög bérek például kétszer magasabbak a lengyelnél. A közgazdász úgy véli, nemzetközi konferenciát kellene tartani Görögországról, amelyen az adósság kérdéséről tárgyalhatnak. Ezen lehetővé tehetnék a részleges kilépést az euróövezetből. Ezt azonban alapos megtervezést igényel.
Tsziprasz mindeközben azt állítja, „mesebeszéd” mindaz, amit róla terjeszt Berlin. Szerinte pártja nem jelent veszélyt Európára, hanem az „értelem hangja”. Mindezt a Huffington Post internetes kiadásán szereplő bejegyzésben írta. Kifejtette, a Sziriza nem a gonosz megtestesítője, s sem a görögöknek, sem Európának nem kell tartania tőle, mert „nem az összeomlást, hanem az euró megmentését akarja”. Tsziprasz külön említést tett Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszterről, aki szerint ragaszkodik az elvek és törvények véghez viteléhez, akár működőképesek, akár nem. Szerinte a másik oldalon Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke áll, aki mindig azt teszi, ami éppen az euró megmentéséhez a legjobban szükséges. A Sziriza elnöke úgy véli, ez utóbbi álláspont kerekedik majd felül.
A görögök nagyon tartanak a grexittől. Tasszosz Jeoriadisz, a Kappa Research athéni intézet közvéleménykutatója szerint még sosem voltak ennyire a kilépés ellen a görögök, mint most. A kilépés ellenzőinek aránya nyolcvan százalék fölé nőtt – közölte. A nagy többség attól fél, hogy a drachma visszatérése esetén olyan szegények lesznek, mint a bolgárok. A görög egy főre jutó GDP 2008-2013 között negyedével, 16 500 euróra esett, miközben a bolgároknál ugyanezen időszak alatt az emelkedés elérte a 17 százalékot. A bolgár GDP azonban így is csak kétharmada a görögének. Tíz éve azonban még háromszorosa volt a görög egy főre jutó GDP a görögének. A görögök azt sem hiszik, hogy szervezett formában megvalósítható lenne a kilépés az euróövezetből, úgy vélik, ez káoszt vonna maga után.
