Megírtuk: a hétfőre tárgymegjelölés nélkül meghirdetett sajtótájékoztatón az államfő az aktuális politikai kérdések helyett arról kezdett beszélni, hogy milyen komoly problémának tartja a globális környezetszennyezést és a klímaváltozást, ezért hivatalában új osztályt hozott létre. A környezeti fenntarthatósági igazgatóság vezetését Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízta.
Az Index információi szerint ezzel a lépéssel Áder és csapata a környezettudatos államférfi imázsának felépítésén kezdett dolgozni. A bejelentés egy nagyobb terv része, amellyel az államfő már a mandátumának 2017-es lejárta utáni időkre épít. Ádernek a portál szerint nagyra törő tervei vannak: az ENSZ-főtitkári jelölést célozta meg, ehhez azonban szüksége van egy nemzetközi szinten is értelmezhető szakpolitikai háttérre, ezt a célt szolgálná a hirtelen szívüggyé vált környezetvédelem.
Áder ENSZ-főtitkári jelölésének realitását erősíti, hogy a poszt betöltésének íratlan szabályai szerint most Kelet-Európán lehet a jelölés sora. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár posztjáért már tavaly megindult az utódlási harc, jóllehet a dél-koreai politikus mandátuma csak 2016 december 31-én jár le. A nemzetközi szervezet élén európai politikus évtizedekkel ezelőtt állt, Kelet-Európa pedig a vasfüggöny miatt az ENSZ alapítása óta kimaradt a jelölésekből. Ugyanakkor lapunk úgy tudja, az is elképzelhető, hogy Nyugat-Európa ragaszkodni fog ahhoz, hogy ők delegálják a következő főtitkárt. Latin-Amerika is csak egy vezetőt adott eddig a világszervezetnek, s a hírek szerint Michelle Bachelet chilei államfő személyében meg is tudnának egyezni. Kelet-Európából pedig többen is aspirálnak: az ENSZ közgyűlésének volt elnöke, Vuk Jeremić volt szerb külügyminiszter, Danilo Türk volt szlovén elnök, az ENSZ egyik volt főtitkárhelyettese és Jan Kubiš, az ENSZ afganisztáni missziójának szlovák vezetője is. De bejelentkezett a posztra Vesna Pusić horvát külügyminiszter és Irina Bokova, az UNESCO bolgár elnöke is.