Már a Fideszben is elismerik, hogy jelentősen romlott Magyarország megítélése a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta. Korábban csak a hazai ellenzék, illetve a nyugati demokráciák politikusai, szakértői, publicistái ostorozták a kormányt, amiért leépíti a demokráciát, állami szintre emeli a korrupciót, a törvényekkel is saját embereinek kedvez és a keleti nyitással hátrányos helyzetet teremt az ország számára. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke viszont az Indexnek adott keddi interjújában arról beszélt, hogy látványosan romlott Magyarország külföldi megítélése az elmúlt fél évben. Az amerikai-magyar kapcsolatokat mély válságban lévő házassághoz hasonlította. Ez Németh szerint olyan állapot, amikor a felek néha teljesen elvesztik a józanságukat és az önkontrolljukat. Ilyen volt az Orbán Viktort újfasiszta diktátorként aposztrofáló John McCain szenátor kiszólása, minden felelősséget azonban nem lehet az amerikaiakra terhelni. A fideszes politikus szerint a viták kiéleződése alapvetően biztonságpolitikai kérdésekre vezethetők vissza: a NATO-ra, Oroszországra, a Déli Áramlatra.
Németh Zsolt, aki az interjúban nyíltan nekiment Orbánnak kijelentette, az Amerikáról szóló hazai retorika vészesen kezd emlékeztetni a putyini retorikára. A lap firtatta azt is, mi a korábbi külügyi államtitkár véleménye arról, hogy Orbán az orosz modellhez hasonlóan regisztrációhoz kötné a külföldi támogatásban részesített civil szervezetek működését Magyarországon. A politikus úgy válaszolt: "Akár a civil, akár a kitiltási ügyben az az alapvető érdekünk, hogy a Nyugat irányába ne új falakat húzzunk fel, ne az előítéleteket erősítsük. (...) Mert valójában ez Putyinnak a módszere, amelyik vádol, amelyik kitilt, amelyik viszont kitilt."
Ezzel szemben Szijjártó Péter az MTI-nek adott év végi interjújában arról beszélt, hogy Magyarországnak is pragmatikus külpolitikát kell folytatnia, hiszen senki nem kéri számon az Egyesült Államokon, hogy Kínával szoros a gazdasági együttműködése, vagy bármely nyugat-európai országon sem kérik számon a távol-keleti országokkal ápolt jó kapcsolatokat, és annak ellenére kritizálják Kína és Közép-Európa együttműködését, hogy a 16 közép-európai ország Kínával folytatott kereskedelmi forgalma nem éri el az olasz-kínai forgalmat. A külügyminiszter szerint az is figyelemre méltó, hogy az orosz vámhivatal adatai alapján az uniós szankciók bevezetése óta az EU-orosz kereskedelmi forgalom csökkent, az orosz-amerikai viszont nőtt. A nemzetgazdasági érdekeket kell szem előtt tartani, de nem szabad elfelejteni, hogy "honnan jövünk, milyen értékrendet képviselünk, ezekhez az értékekhez ragaszkodnunk is kell" - fogalmazott a miniszter.
Oroszországgal kapcsolatban Szijjártó rossz hírnek nevezte, hogy nem lesz Déli Áramlat, így a magyaroknak más gázbeszerzési útvonalak után kell nézniük. Kijelentette, a Paks 2-megállapodás minden elemében megfelel az uniós jogszabályoknak, nincs ok az EU közbeavatkozására. A magyar-amerikai viszony gazdasági és biztonságpolitikai szempontból kiváló - hangsúlyozta. Hozzátette, a politikai kapcsolatokban vannak nyitott kérdések, ezek megoldása a két ország közös érdeke, a rendezéshez közös erőfeszítés kell. A keleti nyitásról azt mondta, nem lehet elvárni, hogy egyik napról a másikra sikereket hozzon, a kapcsolatépítés időigényes, de eredményekkel kecsegtet.
A miniszter érkezése óta 200 ember bocsájtottak el a Külgazdasági és Külügyminisztériumból. Hatvan nagykövetet váltottak, váltanak le, de 2015 második felében a tervek szerint még újabb 14 nagykövetet menesztenek. A követségek beosztott munkatársait szintén lecserélik, ezért sokak szerint a külügyben lassan szinte senki nem ért a diplomáciához, ami tovább rombolja az ország tekintélyét. Szijjártó az interjúban közölte, felénél tart a magyar külpolitika átalakítása. Erre véleménye szerint azért van szükség, mert a világ alapvetően megváltozott, a külpolitikának is más a funkciója, mint korábban, ezért a magyar külpolitikát alapjaiban kellett megváltoztatni intézményileg és hozzáállásban. A legfontosabb változtatást a kormány már elvégezte azzal, hogy a külgazdaságot és a kultúrdiplomáciát összekapcsolta a külüggyel - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy minden változást aggodalmak kísérnek, számított a támadásokra is, de ezek nem tántorítják el. Arról nem beszélt, hogy a miniszter által létrehozott Dunakeszi Kinizsi teremfoci csapatából hányan kaptak jól fizető, vezetői posztot a tárcánál.
Sarah Sewall, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkára néhány hete arról beszélt, hogy kéttucatnyi kelet- vagy közép-európai ország nagykövetségei akciótervet állítanak össze a korrupcióellenes harc támogatására. Orbán erre közölte, senki nem örül Magyarországon annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húsz-egynéhány másik országgal együtt. Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke erre reagálva tegnap a Népszabadságnak azt mondta, bizonyos értelemben valóban műveleti terület vagyunk, de nem úgy, ahogy azt a miniszterelnök sejtetni engedte. Ukrajna és Oroszország közelsége, a múltban gyökerező gazdasági, kereskedelmi és privát kapcsolatok a kialakult helyzetben értékelték fel Magyarországot. Nálunk ugyanis viszonylag gyorsan nyélbe üthetők titkos találkozók, megbeszélések. Elmondta, hogy az ukrán válság kezdete óta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és az Információs Hivatal számos alkalommal bizonyította a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, hogy "képben van".
Az Együtt politikusa kedden a legszigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatását követelte Habony Árpáddal szemben, mivel ennek hiányában nem tudható, jelent-e biztonsági kockázatot a miniszterelnök bizalmasa. Szabó Szabolcs tudni szeretné, honnan van állandó parlamenti belépője Habonynak. Arra is kíváncsi, korábban miért mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő egy ATV-s interjúban, hogy "a miniszterelnök környezetében dolgozókat átvilágították, Habony átesett a szükséges vizsgálatokon, és vele kapcsolatban semmilyen probléma nem merült föl". Ezzel szemben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn arról tájékoztatta az Együtt képviselőjét, hogy a kormányfő egyik legfőbb bizalmasaként ismert Habony ilyen ellenőrzésen nem esett át. A nyilvánosságban megjelent információk szerint, Habonynak sem a kormányzattól, sem a Századvég Alapítványtól nem származik jövedelme. "A kormányban valóban azt akarják, hogy elhiggyük, Habony bevétel nélkül gazdag, és nem kap fizetséget a tanácsaiért?" - fogalmazott Szabó.
A müncheni Süddeutsche Zeitung elemzést közöl arról, hogy 25 évvel a rendszerváltás után a térség 11 állama az EU és a NATO része, ám nem mindegyikben szilárd a demokrácia, az átalakulás ma is javában zajlik. Magyarország arra példa, miként csúszhat félre a demokratizálódási folyamat, ha lelkiismeretlen populisták kerülnek a kormányrúdhoz. Hogy Orbán búcsút intett a liberális államnak és eszmei társa, Putyin felé fordult, annak végre riadóztatnia kellene az Európai Néppártot. Nem szabadna a politikust tovább megtűrni az EPP-ben, ugyanannyira nem, mint Pontát a szociáldemokraták soraiban. A nyugati politikusok persze csak ritkán állnak ki a demokráciáért, ez a téma ritkán szerepel a nyilvános EU-vitákban. Az ok talán az, hogy a kelet-közép-európai demokrácia felépítésével párhuzamosan nyugaton a demokrácia eltorzulása figyelhető meg. Olaszországban Berlusconi szétverte a jogállamot, Görögország az urambátyám-rendszerbe süllyedt, Spanyolországban pedig a korrupció olyan kérdés, amit szintén meg kellene tárgyalni egy ilyen vitában. Mindenesetre az eltelt negyedszázad legfőbb felismerése, hogy demokrácia nem lehetséges harcos demokraták nélkül.
