A Bundestag tavasszal hozott létre bizottságot az NSA-ügy kivizsgálására, és a testület ellenzéki tagjai rögtön kezdeményezték, hogy hallgassák meg Snowdent. A kormánypártok - a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokrata SPD - képviselői ezt elutasították, hivatkozva arra, hogy feszültség keletkezhet a német-amerikai viszonyban, ha Snowden Németország területére lép. Áthidaló megoldásként javasolták, hogy a bizottság hallgassa meg Moszkvában vagy egy videokonferencia keretében a menedékjoggal Oroszországban tartózkodó amerikai informatikust, akit hazájában bíróság elé akarnak állítani.
Ezt a megoldást azonban Snowden elutasította, a Baloldal és a Zöldek képviselői pedig az alkotmánybírósághoz fordultak panasszal, amely szerint a kormány és a bizottság kormánypárti többsége alaptörvény-ellenesen jár el Edward Snowden berlini meghallgatásának meghiúsításával.
Az alkotmánybíróság elutasította a panaszt, álláspontja szerint nem alkotmányjogi, hanem eljárásjogi ügyről van szó, amely a legfelsőbb bíróság (BGH) hatáskörébe tartozik.
Az Edward Snowdentől származó ügynökségi dokumentumok szerint az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től lehallgatta az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel hivatali mobilját is. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett a kiszivárogtatott iratok tartalmát ismerő sajtóorgánumok beszámolói szerint.
A 2013-ban kirobbant NSA-ügyet nemcsak a Bundestag vizsgálja, a kancellár hivatali telefonjának lehallgatásáról szóló sajtójelentések miatt a legfőbb ügyészség is eljárást indított. Harald Range legfőbb ügyész azonban szerdai évzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nem nyert megerősítést a kancellár, Angela Merkel kommunikációjának törvénytelen megfigyelésére irányuló gyanú, a június óta zajló vizsgálatban egyetlen bizonyíték sem került elő, amely elegendő lett volna vádemeléshez.
