A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Polt Péter az Országgyűlésben az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, hosszabb ideje felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni. Értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.
Polt Péter közölte, a legjelentősebb változás az általa vezetett szervezet jogalkalmazói tevékenységében az elmúlt öt évben az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése volt. Mint mondta, a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak.
A legfőbb ügyész azt mondta, egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.
Polt megfogalmazása szerint a korrupciós bűncselekmények az elmúlt években "strukturális átalakuláson mentek keresztül": a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nő. Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.
Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok.
Beszámolt arról is, hogy az új Btk. szerint meghatározott bűncselekmények miatt már a 12-14 évesek is büntethetők. 2013-ban fél év alatt 18 ügyben tizenkilenc gyereket hallgattak ki gyanúsítottként.