Egyik kedvencem Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról című írása. Amikor a szépen kivilágított, a forgalomból réges-régen kivont öreg villamos eldöcögött mellettem, ezek a sorok jutottak eszembe: „..s tülekedünk egymásnak esve / ha jön a volt-már villamos / sárgára avagy zöldre festve/ tülekedünk egymásnak esve / ha jön a volt-már villamos / félre ne értsd a dalom testvér / nem sirató csak szomorú nem szeretném ha lépre mennél / félre ne értsd ismét/lem testvér nem sirató csak szomorú…
MTI Fotó: Illyés Tibor
