Múlt pénteken Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke kezdeményezte, hogy a testület ülésén tárgyalják a Simon-ügyet. A politikus elmondta, elsősorban arra kíváncsi, hogy a politikus milyen forrásból tudott befizetni a közelmúltban 128 millió forint adóhátralékot.
Nagy Andrea az ülés után újságíróknak elmondta: a zár alá vétel lényege, hogy felfüggesztik a tulajdonosnak a vagyona feletti rendelkezési jogosultságát, bankszámla esetében annak befagyasztását jelenti. A zár alá vételre az ügyészség tesz indítványt, és a bíróság rendelkezik róla. Az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt akkor alkalmazzák, ha a zár alá vétel bíróság általi elrendelése olyan késedelemmel járna, amely a cél elérését is veszélyeztetné, akkor nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség is jogosult a zár alá vétel elrendelésére.
Simon Gábort a mentelmi jogának megszűnése után, 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a KNYF. Az ügyészség már ekkor elrendelte az úgynevezett ideiglenes zár alá vételt a Simon Gábor osztrák bankszámláján lévő összegre, a gyanúsításban közölt vagyoni hátrány erejéig. Ezzel egyidejűleg eljárási jogsegélykérelemmel éltek a bécsi államügyészségnél, és kérték az ideiglenes zár alá vett összeg lefoglalását. Nagy Andrea azt mondta: a bécsi államügyészség rendkívüli gyorsasággal, egy héten belül, február 24-én befagyasztotta a számlát, és elrendelte a vagyon lefoglalását.
Mivel a zár alá vételt külföldi bankszámlán lévő összegre kellett elrendelni, ahhoz, hogy a bíróság megalapozottan tudjon dönteni, jogsegélykérelmekre volt szükség. Ezeket a KNYF minden esetben soron kívül intézte, és az Eurojust (az EU ügyészi koordinációs szervezete) segítségét is igénybe vette. A bíróság minden adat és bizonyíték birtokában szeptember 10-én rendelte el a Simon Gábor bécsi bankszámláján lévő vagyon zár alá vételét, és a határozat november 17-én a másodfokú bíróság döntésével emelkedett jogerőre - mondta az ügyészségi szóvivő.
Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője hétfőn azt közölte: a bíróság a zár alá vétel elrendelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a határidőket betartva járt el, késedelmes intézkedés vagy mulasztás nem történt. Póta Péter arról is beszámolt, hogy a gyanúsított védője indítványozta a házi őrizet megszüntetését, ennek elbírálása folyamatban van.
Simon Gáborról február elején derült ki, hogy több száz millió forintot tart egy bécsi számlán, és nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban. Később az is nyilvánosságra került, hogy egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók van. A gyanú szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D." névaláírással. A KNYF csaknem 100 millió forintos költségvetési csalással és ötrendbeli hamismagánokirat-felhasználás vétségével gyanúsítja a volt képviselőt.
November 14-én Nagy Andrea, a KNYF szóvivője azt közölte: az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt februárban indított nyomozását 2015. március 14-ig hosszabbították meg, de szükség esetén tovább hosszabbítható. Simon Gábort többször is kihallgatták.
