Alig telik el hét, hogy Milos Zeman ne okozna valamilyen botrányt. A köztársasági elnök sosem arról volt ismert, hogy nagyon megválogatta volna szavait, november elején azonban minden elképzelést felül- vagy inkább alulmúló interjút adott.
Élőben káromkodott, trágár szavak sorát használta a közszolgálati rádióban. A jobboldalt „felbőszült prágai lumpeneknek” nevezte.
A Nyugatot azonban nem is a nyomdaestéket éppen nem tűrő kijelentései zavarták, hanem mindaz, amit Moszkvával kapcsolatban fejtett ki.
Elmondta, Putyin rendszerével kapcsolatban mindössze az zavarja, hogy „csak Hodorkovszkijt dugta rács mögé, a többi oligarchát nem”. Szóba került akkor a Pussy Riot punkegyüttes, amit „paszinak” mondott.
Erre a riporter kijavította. Zeman ezt rossz néven vette: felhördült, s leszögezte: „P… -ba… Elnézést, de az együttes szövegei tele vannak ilyesmivel, hogy p…a ide, p…a oda. Nem fogom védeni ezeket a… akartam mondani kurvákat”.
A zenekar tagjait deviáns hölgyeknek nevezte, akik „botrányt keltenek egy pravoszláv templomban, majd politikai foglyoknak kiáltják ki magukat”.
Zeman később érdekes magyarázatot adott az interjúban használt nem éppen szalonképes kifejezésekre. Azt állította, csupán idézeteket használt azzal a céllal, hogy vitát váltson ki a durva kifejezések használatáról, amely szerinte eddig is jellemezte bizonyos ellenzéki politikusok szóhasználatát.
Zeman nemrégiben Kazahsztánban járt, ahol szintén nem tagadta meg önmagát. Méltatta, amúgy teljes joggal, hazája söreit. Az amerikai nedűről alkotott lesújtó véleményét azonban nem rejtette véka alá.
Az Egyesült Államokban készült söröket ugyanis „koszos víznek” minősítette. A hetven éves politikus szó szerint így fogalmazott: „Számos sörgyárat építettünk már. Jó repülőket, jó autókat vagy más termékeket állíthatunk elő, de ami a legfontosabb, s ezt senki se felejtse el: a cseh sör a legjobb a világon.
Egyetlen amerikai vállalat, amely valamiféle koszos vizet kínál, nem kelhet versenyre velünk” – hangoztatta.
Szintén kazahsztáni látogatása során fejtette ki véleményét az ukrán válságról. Óva intette Kijevet attól, hogy az ország belépjen a NATO-ba. Úgy vélte, Ukrajnának Finnország mintájára semlegesnek kell maradnia.
Zeman egyébként lenyűgözték az egykori szovjet tagköztársaságban látottak, Kazahsztánt a „gazdasági csoda” országának nevezte. Természetesen ügyet sem vetett arra, hogy a közép-ázsiai állam valójában diktatúra.
November közepén is az ukrán válságról ejtett szót, méghozzá az orosz televízió egyes műsorán. Ezúttal annak a véleményének adott hangot, hogy teljesen értelmetlen gazdasági támogatást nyújtani Kijevnek „a polgárháború” közepette.
"Szerintem a legfontosabb, hogy megértsük, Ukrajnában egyszerűen polgárháború van.
Nem kell valamilyen vágyálmokat kergetnünk a (Kijevnek szánt) támogatásról, ide értendő Ukrajna gazdasági támogatását, mert polgárháború körülményei között a gazdasági segítség teljesen értelmetlen" - mondta Zeman, aki szerint ugyanolyan polgárháború ez, mint amilyen Spanyolországban volt a harmincas években.
Úgy vélte, első lépésként „ukrán-ukrán kiegyezésre” van szükség, s csak ezt követően lehetne szó egy gázmegállapodásról. Valósnak nevezte azt a veszélyt, hogy Ukrajna csődbe megy.
Orosz vendéglátóinak különösen elnyerte a tetszését az a kijelentése, amellyel bírálta Oroszország ellen az ukrajnai oroszbarát szeparatistáknak nyújtott támogatás miatt elrendelt szankciókat.
Mint mondta, nem ő az egyedüli vezető uniós politikus, aki kétségekkel szemléli a Moszkvával szemben hozott intézkedéseket. Szerinte a szankciók a „loss-loss” stratégiát követik, vagyis mindkét fél csak veszít velük.
Zeman arra a kérdésre, Prága érez-e nyomásgyakorlást Washington részéről amiatt, mert eltér a véleménye az ukrán kérdést illetően más uniós tagországokétól, azt válaszolta, „nemcsak Csehország, hanem Szlovákia, Magyarország és – úgy tűnik – Ausztria is”.
Zeman azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. „Bizonyítékkal” is szolgált, mert mint mondta, Szergej Lavrov is meggyőzte erről.
Úgy tűnik, Zeman számára nagyobb súllyal esik latba, mit mond az orosz külügyminiszter, mint az, mit állít a NATO. Ez talán nem is olyan meglepő. Miután Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, Zeman arra utalt, hogy a régió sosem tartozott Ukrajnához.
Az orosz televíziónak adott Zeman-interjúra a cseh rádió moszkvai tudósítója, Martin Dorazín hívta fel a figyelmet. Vladimír Votápek Oroszország-szakértő a cseh rádiónak elmondta, Zeman kijelentései teljesen megfelelnek az orosz irányvonalnak.
Annyira, mintha a cseh elnök mondandóját maga a Kreml rendelte volna meg. Votápek emlékeztet arra, hogy Zeman már a NATO-csúcson megkérdőjelezte azt az állítást, amely szerint az oroszok bevonultak Ukrajnába.
Később, amikor a svéd külügyminiszter némi iróniával nyilatkozott Zemanról, a cseh elnök váratlanul megváltoztatta véleményét, s már igazodott a NATO irányvonalához. „Az elnöknek ez a cikkcakk-kurzusa nehezen magyarázható racionálisan” – magyarázza a szakértő.
Nemcsak a cseh szakértők hökkentek meg az öntörvényű Zeman megnyilatkozásain. Érezhetően feszültté vált a cseh-orosz viszony az orosz televízióban sugárzott interjú napvilágra kerülése után.
A cseh elnök kiverte a biztosítékot a kijevi illetékeseknél, ezért az ukrán külügyminisztérium bekérette Csehország Kijevbe akkreditált nagykövet, Ivan Pocuchot.
Felhívták a figyelmét arra, elfogadhatatlanok az Ukrajnával kapcsolatban tett kijelentéseit. A diplomata bekéretését a prágai külügyminisztérium is megerősítette, de nem kívánták kommentálni az esetet.
Zeman a prágai tavaszról is kifejtette véleményét egy ízben. Úgy vélte, az 1989. november 17-i tüntetésen nem történt „mészárlás”, amint a rendszerváltók mondták egykor. Meglátása szerint a mészárlást „egy halom halottat, pataknyi vért jelent.
Ne túlozzunk, ne hamisítsuk meg a történelmünket” – hangoztatta. Zeman, aki 1989-ben szintén részt vett a karhatalmi erővel feloszlatott tüntetésen, már ezt megelőzően úgy fogalmazott: "ez nem volt véres mészárlás, nem volt semmiféle rendkívüli mészárlás, hanem egyike volt a korabeli megszokott tüntetéseknek".
Kijelentését amiatt bírálták, mert sokak szerint ezzel a bársonyos forradalom eseményeit kisebbíti.
Az Egyesült Államok nehezen emészti meg Zeman kijelentéseit. Pedig a bársonyos forradalom hőseit ma is nagy tisztelettel emlegetik Washingtonban, elsősorban a 2011 decemberében elhunyt Václav Havelt.
Ennek egyértelmű kifejezése volt, hogy a bársonyos forradalom 25 éves évfordulója alkalmából a Capitolium előcsarnokában, a Freedom Foyerben mellszobrot állítottak Havelnek.
Rajta kívül csak három európai személyiséget érhetett ilyen megtiszteltetés: Kossuth Lajost, Winston Churchillt és Raoul Wallenberget.
Az eseményen jelen volt Madeleine Albright, az Egyesült Államok Prágában született volt külügyminisztere, Havel özvegye, Dagmar, Csehországot hivatalosan Bohuslav Sobotka kormányfő képviselte.
A cseh miniszterelnök számára különösen kínos lehetett hallani John McCain szavait. A republikánus szenátor, korábbi elnökjelölt, nem rejtette véka alá Zemannal kapcsolatos véleményét. Élesen bírálta a cseh államfőt az Ukrajnával kapcsolatos kijelentéseiért, amelyeket „nyugtalanítónak és igen szokatlannak” nevezett.
