Szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: a járásoktól, illetve a helyi önkormányzatoktól. A járások utalják majd az úgynevezett jövedelemkompenzáló támogatásokat - a központi költségvetésből. Az önkormányzatoktól pedig az úgynevezett kiadáskompenzáló, vagy települési támogatások érkeznek, ezek maximuma havi 28 500 forint lehet. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítson egy minimumot a "túléléshez". Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más kiadás kifizetése.
A járásoktól kérhető támogatások közé tartozik a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül át járási szintre: a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítő támogatás (fht), és a nem munkaképeseknek adandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (a korábbi rendszeres szociális segély). A közmunkások nem kapnak fht-t, csak ha kikerülnek a közfoglalkoztatásból. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.
Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése egységesen "települési támogatás" lesz. Ide tartoznak majd a korábbi átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek. Czibere elmondta, a települési támogatások rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia. E támogatások felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta. Az államtitkár szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel.
Czibere szerint nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni. Az államtitkár elmondta, 261 olyan város van, amely a jelentős mértékű iparűzési adóbevételéből ki tudja majd fizetni a támogatásokat, a szegényebb önkormányzatok a központi költségvetésből kapják meg a forrásokat, amire 30-34 milliárd forintos keretet különítettek el.
Ugyanakkor elsősorban a kistelepüléseken a polgármesterektől függ szinte minden: a munkalehetőségtől kezdve a helyi boltok üzemeletetéséig. Vagyis az új rendszerben még inkább a településvezető kényétől-kedvétől függ majd, kik kapnak támogatást.
